CIVIL KAPOCS önkormányzati dokumentumtár

határozatok legkorábbi legkésőbbi karakterek 3552 2006-03-02 2017-03-14 2572576

j.könyvek legkorábbi legkésőbbi karakterek 182 2007-01-26 2013-12-18 4070922

J.könyvek Kt. határozatokBiz. határozatok újakkal kezdődik Szűkítés évre: Minden év201720162015201420132012201120102009200820072006 Szűkítés hónapra: Minden hónapjanuárfebruármárciusáprilismájusjúniusjúliusaugusztusszeptemberoktóbernovemberdecember

A keresett határozat, jegyzőkönyv szórészlete:

2011-05-26 - KTJ2011-05-26 JEGYZŐKÖNYV Készült: Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 26-án 16 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozóterme Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint. Vincze József polgármester úr köszönti a Képviselő-testület tagjait. Megállapítja a testület határozatképességét: 9 főből jelen van 4 fő. A Testület határozatképtelen, ezért 30 perc szünetet rendel el. 16 óra 30 perckor megállapítja, a határozatképességet: 9 főből jelen van 8 fő. A Testület határozatképes. Bálint Sándor képviselő írásban tájékoztatott, hogy egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az ülésen. Vincze József ismerteti a kiküldött napirendet, majd felhívja a Képviselők figyelmét, hogy új napirend felvétele nem lehetséges, tekintettel arra, hogy rendkívüli ülés van. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 167/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a kiküldött napirendet elfogadta. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. Napirendi pont: 1.) A sitt-lerakó rekultivációjával kapcsolatos döntések ismételt megtárgyalása. 1.) napirend A sitt-lerakó rekultivációjával kapcsolatos döntések ismételt megtárgyalása. Vincze József felolvassa előterjesztését. Vincze József elmondja, hogy az előző rendkívüli ülés után tárgyalt Acsainé Esztikével és ismételten kérte, hogy adjanak biztosítékot. Amikor előzőleg a hivatalban járt Acsai Károlyné Riba Róbert társaságában találtak egy olyan megoldást, ami megfelelő lett volna mind az ő részükre, mind a hivatal részére. Egy földterületet adtak volna biztosítéknak, ami az iparterületen van 1,7 ha. kb. 60—90 millió forintot ér. Kikértük a földhivatali tulajdonlapot, amiből megállapítottuk, hogy teljes egészében az övéké az ingatlan. Az mondta, hogy otthon megbeszélik, de teljesen rendben van. Utána Riba Róbert úr telefonált vissza, hogy az Acsaiék elálltak a fedezet biztosításától. Örülök, hogy az a döntés született, hogy Acsaiéknak nem adtuk vissza a lerakót, mert így úgy gondoltam, hogy még egy lehetőségem lesz arra, hogy megbeszéljem velük a biztosítékot. Közben a környezetvédelmi államtitkárság egyik osztályvezetőjével a rendkívüli testületi ülés után konzultáltam, ahol ugyan azt a megállapítást mondta el, amit itt Egerszegi ügyvéd úr és Pozsgai András környezetvédelmi szakember. Gazdasági kockázata az előre nem látható költségek, egyrészt a területen kívül levő hulladék kezelése, illetve nagyon nagy kockázatot jelent a rekultivációs tervben is elfogadott mintegy 80 ezer m3 hulladék áthalmozása. Mivel a hulladék beszállítása nem volt mérlegelve és ez a helyszíni megállapításon és a fényképek alapján is kiderült, hogy nem csak építési hulladék került be, ezért fenn áll annak a veszélye, hogy veszélyes hulladékok is vannak a területen. A környezetvédelmi szakember megállapítása szerint a 80 ezer m3 akár 20-30 %- a veszélyes hulladék kerülhet elő, ami nem csak a hulladék, hanem a környezete is bele számít, hogy akár 100 millió forintos nagyságrend is lehet a költsége. Kedden reggel Acsainét fölhívtam és kérdeztem, hogy hajlandóak-e a fedezetet biztosítani, amire szintén azt mondta, hogy nem. Ma beszéltem még Riba Róbert úrral, szintén kértem tőle, hogy Esztikével ugye jogviszonyban is vannak, kértem, hogy kérdezzen rá, hogy adnak-e biztosítékot, a válasz nem érkezett vissza. A hozzáállásuk nagyon nagy csalódást okozott nekem, mivel olyan ingatlan fedezetét tudták volna felajánlani, ami nem a munkájuk eredménye, hanem végeredményben egy önkormányzati határozat következtében értékelődött föl, mert az szántóföldként ért 3-4 millió forintot és most iparterületként van nyilvántartva. Ennek következtében döntöttem úgy, hogy összehívom újra a Képviselő-testületet a határozati javaslat újratárgyalására. Tegnap érkezett egy levél Észak - Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulástól, amely ki van osztva mindenkinek. Várom a kérdéseket. Kiss István Viktor felhívja a figyelmet az ügy fontosságára, súlyosságára, az anyagi felelősségre, arra az előre nem látható anyagi teherre, ami akár több évre megbéníthatja Alsónémedit. Sajnos egyikünk sincs a teljes információk birtokában a sitt-lerakó ügyeit illetően. Ezúton kívánom benyújtani és kérem a jegyzőkönyvhöz csatolását a birtokunkban lévő fényképeket kinyomtatva, lefűzve és ugyancsak benyújtani kívánom elektronikusan 3 db DVD-t, további videó felvételeket 1992-ből és CD-n az itt kinyomtatott fényképeket. 1998, 2002 és 2011-es képek. Ezen átnyújtott dokumentumok eredetiét kérem, ügyvédi letétbe helyezni. Ezúton szeretném kérelmezni, hogy 2011. június 8-áig a hivatal gyűjtse össze és időrendi sorrendben fűzze össze, minden szemétbányával kapcsolatosan fellelhető feljegyzést, határozatot, felszólítást, intézkedést, társulási szerződést, hatósági leveleket, válaszlevelezéseket, felhatalmazásokat, egyszóval minden olyan iratot, ami a szemétbányával kapcsolatosan keletkezett a hivatalban visszamenőleg 1991-ig. Ezen dokumentumokat adja át minden képviselőnek, 2011. június 9-ig, utolsóként egy teljességi nyilatkozattal, amit a jegyző ellenjegyzett. Ezúton szeretném ismételten megkérni a polgármestert, hogy olvassa fel azt a levelet, ami a társulástól érkezett és a múlt alkalommal is felolvasott a Testületnek és azt a dokumentumot, ami a mai napon érkezett. Ezúton szeretném kérelmezni jogi szakértő bevonását, amelynek kiválasztására Józan Sándor alpolgármestert és Némedi Rezső képviselőt javaslom. Javaslom továbbá, hogy a kiválasztott irodával kizárólag ők tartsák a kapcsolatot és a kommunikáció is ezen a két képviselőn keresztül történjen. Javaslom továbbá a testületnek, hogy a továbbiakban Némedi Rezső által beterjesztett javaslatokat is fontolja meg az ügy további hatékony intézése érdekében. Kérem a polgármestert, hogy a két levelet olvassa fel és Némedi Rezsőt, hogy tegye meg a hozzászólásokat. Vincze József felolvassa a két levelet. Némedi Rezső saját szavaival jegyzetelt egy telefonbeszélgetésből, melyet az Zöld hatóság igazgató asszonyával folytatott le. Vázoltam a helyzetet, ami Alsónémedin kialakult. Azt kérdeztem, hogy a rekultivációs kötelezettség visszaruházható-e vagy sem. Egy nem hivatalos, a szokásosan kialakult gyakorlat szerinti eljárást mondott. Felolvasom a levelet. A rekultivációs kötelezettséget a hatóság határozattal rendeli el. A kötelezett személy automatikusan nem változtatja meg az, hogy a volt szeméttelep tulajdonosává vált. A kötelezettséget nem lehet egyértelműen visszaadni, a kötelezett személy megváltoztatásáról a zöldhatóság újabb határozattal dönt, ennek az eljárásnak a megindítását valamivel indokolni kell. Például annak, hogy érkezik egy levél a hatóság részére a kötelezettől azzal a kéréssel, hogy a kötelezettséget róla levegyék. Ezt a kérelmet indokolni kell, és a hatóság mérlegeli. Az indoklásnak megfelelően alaposnak kell ahhoz, hogy a Hatóság a rekultivációra kötelezett személyét megváltoztassa. A tájékoztatás szerint a hatóság gyakorlata tükrözi, és ez egybecseng azzal, amit a múltkor meghívott ügyvéd mondott és az ülésen is elhangzott, hogy a likviditási nehézségekkel küszködő vállalkozással is akadozó gondnokolt korábbi vezetőjével szemben jelenlegi helyzetben biztonsággal választaná a biztos pénzügyi háttérrel rendelkező jogfolytonos önkormányzati kötelezettet. Ezt követeli meg a környezeti kár megszüntetése, a hatóság azt a kötelezettet fogja választani, amelytől nagyobb biztonsággal elvárható a rekultiváció teljesítése. A hatóság e körülményeket mérlegelve dönthet úgy is, hogy a szeméttelep tulajdonjoga a vállalkozóra visszaszáll. A kötelezett személyt mégsem változtatja meg, tehát nagy valószínűséggel marad az Önkormányzat, mint kötelezett. A korábban lakossági szeméttelep területén esetleges veszélyes hulladékot is elhelyeztek. Megkérdeztem továbbá ezt a hölgyet, hogy két változat van, a kármentesítés és a rekultiváció. A kármentesítés azt jelentené, ha fokozottan védett terület lenne veszélyben, emberi élőhely, emberi környezet. Azt mondta, hogy ez bármire kiterjedhet az újkori nomád szigeteléstől az alapcseréig, ez egy nagyságrenddel nagyobb összeg, mint az ártalmatlanítás. Tulajdonképpen azt mondta a hölgy, hogy át kell deponálni és ártalmatlanítani kell a veszélyes hulladékokat. Ha találnak benne a rekultiváció folyamán veszélyes hulladékot, akkor az Önkormányzat nem is folytathatja tovább a rekultivációt. Hiába rekultiválni kötelezett az Önkormányzat, onnantól kezdve állami jogosítványokkal rendelkező hulladékgazdálkodási cég, akit a zöldhatóság jelöl ki, az folytathatja tovább a tevékenységet. Onnantól kezdve egészségügyi vizsgálat folyamán állapítják meg, hogy ki a felelős a nagymértékű környezet szennyezésért. A nagymértékű környezetszennyezés elévülési ideje 50 év, a maximálisan kiszabható bírság több mint 1 milliárd forint. Vincze József megkérdezi a képviselőket, hogy van-e hozzászólás? Józan Sándor kifejti, hogy Némedi Rezső elmondta, hogy, ha a tulajdonjogot visszaadjuk, a kötelezettség rajta marad az Önkormányzaton, és ha bebizonyosodik, hogy nem csak inert hulladék van benne, hanem veszélyes hulladék is, ez az önkormányzatot óriásira megterheli, ha ezt az egész rekultivációt vagy kármentesítést nekünk kellene kifizetni. Attól tartok, hogy az Önkormányzat teljes vagyonával fog felelni és ez óriási probléma lesz. Egy környező településen 1000 m3 inert hulladékot 3 %- os veszélyes hulladéki töménységben rekultiváltak, köbméterét 18 ezer forintért ez 18 millió forintba került a településnek. A mi 300 ezer köbméterünk 5,4 milliárd forintban kerülne. Ha rekultivációs folyamat alatt találná meg az Önkormányzat, azért mi vagyunk a felelősök Vincze József szeretné annyival kiegészíteni, ha a társulás megnyeri a rekultivációt és ki lesz írva közbeszerzésre, az, aki végzi a rekultivációt, ugyan ilyen kötelezettsége van. Ha veszélyes hulladékot talál, azt jelenteni kell a zöldhatóságnak. Rekultiválni úgy lehet, hogy a rekultiváció megkezdése előtt 15 nappal jelenteni kell a zöldhatóságnak, a rekultivációs folyamat során pedig minden rendkívüli eseményt jelenteni kell. Ha mi vagyunk a kötelezettek, miénk a számla. Támadtak azzal, hogy nem adok elég információt, ezért hadd mondjam el, hogy magától a társulástól úgy sikerült megtudni, hogy milyen stádiumban van a pályázat, hogy a minisztériumban egy osztályvezetővel beszéltem, azt mondta, hogy vissza van dobva. A társulás részéről nem értesítettek. Ezt az első levelet úgy kaptam, hogy kértem időpontot és ott közölték, hogy valóban olyan stádiumban van. Egyáltalán nem értesítettek. Azt mondta az Egerszegi ügyvéd úr, hogy ebben a zöld hatóság dönt. Ha azt a határozatot hozzák, hogy átteszik a kötelezettséget, azt is meg lehet fellebbezni, ha olyan határozatot hoznak, hogy nem teszi át a rekultivációs kötelezettséget, azt is meg lehet fellebbezni. Egyetlen egy indokkal lehet fellebbezni, ha vis maiort jelentünk. Tehát a hatóság és az egyesülés által kiállított bizonylatok alapján ez építési törmelék és nem az van benne. Bírósági ügy lesz a vége, aminek a kimenetelét előre nem lehet megmondani. Némedi Rezső lenne egy módosító indítványa ehhez a témához. Mivel a jegyzőkönyvhöz van csatolva a fénykép, a Polgármestert megbízni, hogy keressen egy akkreditált környezetgazdálkodási céget, aki folytasson le egy körzeti hatásvizsgálatot, kutassák át a bányát, hogy legyen valami a kezünkben. A lakosságnak is és a képviselőknek is joga van tudni, hogy mi van a bányában. Vincze József elmondja, hogy épp itt hangzott el, hogy a polgármester kezéből a Testület ki akarja venni a szemétbányával kapcsolatos ügyeket, javasolja, hogy azok a személyek végezzék el ezt a feladatot is, akiket az alpolgármester úr javasolt. Legyen egy kézben az egész feladat. Nem akarom, hogy azért újra támadás érjen, hogy nem osztok meg információkat. Nehéz úgy megosztani az információkat, ha én sem kapok. Ha nem a szívügyem lett volna, akkor a Képviselő-testületi ülés után nem lettem volna bent reggel 5 óráig és nem kezdeményeztem volna ezt a mai ülést. Csak ilyen részinformációkat tudtam szerezni. Meg olyan információk vannak, amit az ügyvéd úr igazolt, hogy a jelenlétében hívtam föl a zöldhatóságot, ahol az ügyintéző azt mondta, hogy természetesen, ha a tulajdon viszony változik, akkor lehet kérni a rekultivációs kötelezettség átvezetését, melyet megtesz a hatóság. Igen, de az nem biztos. Nincs kész forgatókönyv. Ez nem fehér vagy fekete, ezért nehéz dönteni és ezért mondtam én, hogy jó döntést ebben az ügyben nem lehet hozni. Nagyon örülök, hogy ezt a feladat – és jogkört elveszik tőlem és köszönöm az előterjesztést. Dr. Deák Erzsébet azt mondja, hogy ha Némedi képviselő úrnak a módosító indítványát a testület elfogadja, akkor utána a holnap utáni jelentésre, - hogy a pályázaton akar-e indulni az önkormányzat és ez 200 millió forintot jelent - tehát akkor nemleges lesz a válasz. Tehát el kell azon gondolkodni, hogy milyen választ ad erre a kérdésre a Képviselő-testület. A pályázaton indulásra olyan rövid határidő van, ami egy vizsgálat eredményétől függően nem csúsztatható. Vincze József annyit hadd mondjak, hogy mikor föltette itt a kérdést valaki, hogy mi a határidő, nem tudtam, mert itt van az első levél, amiben nincs dátum. A ma érkezett levélben és a tegnap érkezett faxban van benne, hogy holnap délben van az utolsó határidő, így lehetett előkészíteni. Dr. György Balázs kifejti, hogy szerinte ez azért van, mert a 30 település közül mi vagyunk az egyetlenek, akik hezitálunk. Vincze József elmondja, hogy biztosan így van, de lehet, hogy a 30 közül ez a legnagyobb gazdasági veszélyforrás. Biztos azért volt nekik természetes, hogy nem adtak információt, mert úgy voltak, hogy az ügyet intézik és ezzel kész. Dr. György Balázs az én időmben is úgy volt, jött levél, amiben ostoroztak, hogy ez is hiányzik az is hiányzik, de ránk nem vonatkozott, mert nálunk rendben volt minden, a többiek meg nem voltak rendben bizonyos adatszolgáltatásokkal. Vincze József elmondja, hogy ezt az ügyet folyamatában végig próbálta kísérni, és így derült ki az is, hogy milyen stádiumban van a pályázat. Törökné képviselő asszony részére ezért utasítom vissza, hogy nem szolgáltattam információt. Dr. György Balázs elmondja, hogy támogatom Némedi képviselő úr javaslatát, hogy fogadjunk egy akkreditált szakértőt és lássuk, hogy a 80 ezer m3 áthalmozásában mennyi az a veszélyes hulladék, amire 100 millió forintot taksálunk, de valóban ez lehet bármilyen összeg. Vincze József Arra szeretném még fölhívni a képviselők figyelmét, hogy ez a feltárás már csak a saját rekultivációhoz, vagy pedig a vis maior jelentéshez tudjuk használni, mert itt van a levél, hogy holnap 14 óráig nyilatkoznunk kell, hogy pályázunk-e vagy sem. De. György Balázs javasolja, hogy a társulásban maradjon benne a község, csak a pályázaton ne vegyen részt. A többieket ne akadályozzuk, akik a pályázaton részt vesznek. Kiss István Viktor elmondja, hogy neki ezzel csak egy problémája van, reflektálva az előzőleg elhangzottakra, hogy Európai Uniós pályázat és projectben pályázunk. Még senki nem látta a szerződést, hogy miről is van szó. Ez az összes bányát érintő szerződést és pályázati anyagot senki nem látta és az nem újdonság senki számára, hogy a projektet akkor finanszírozzák, amikor már lezárult. Mi van akkor, ha egy bányát nem rekultiválnak és pályáztak? Azért nagyon nehéz most a döntési helyzet, mert miután bennmaradunk, pályázunk, kiderül, hogy meg kell csinálnunk, tehát ez benne van kötelezettségként a pályázatban és akkor derül ki az, az X milliárd forint, akkor ezt meg kell csinálnunk. Addig nem fizetik ki a többit se. Iszonyatosan nagy a felelősség. Némedi Rezső elmondja, ha projectben pályázunk és az egyik nem valósul meg, akkor soha nem lesz a project 100 %-os. Vincze József az ügy fontosságára való tekintettel 5 perc szünetet rendel el. Juhász Zoltán úgy emlékszik, hogy elhangzott a szakértők részéről az, hogy a rekultivációt támogatja ez a pályázat, viszont a kármentesítést nem. Vincze József lehet beadni pályázatot kármentesítésre és lehet rekultivációra. Mivel ennek a bányának elfogadott rekultivációs terve van, egyértelmű, hogy arra pályáztunk. A mostani kiírás szerint nem fért bele a kármentesítésbe, mert 100 ezer m3 volt a maximum és környezetvédelmi veszélyforrás legyen. Józan Sándor elmondja, hogy ha nem tájékoztatjuk a társulást, akkor automatikusan kizárnak a pályázatból. Azt javasolja, hogy a pályázatból lépjünk ki, de a társulásban maradjunk benne. Némedi Rezső ne úgy lépjünk ki a pályázatból, hogy úgy is kizárnak, hanem írjuk bele a jegyző asszonnyal, hogy biztosíték hiányában állunk el a pályázattól. Szántó Erzsébet kérdezi Józan Sándortól, hogy, ha kilépünk a pályázatból, utána járhatjuk a saját utunkat. Milyen útra gondol? Józan Sándor válasza, hogy attól tart, amit már régóta mond, hogy ha beadjuk a pályázatot és nyerünk, és mivel ez Uniós pénz, körbe fogják járni az Uniós Biztosok a pályázaton szereplő területeket és, ha tényleg az fog kiderülni, hogy ebben tényleg veszélyes hulladék van, a pályázat nem erről szólt. Szántó Erzsébet ez nem válasz arra, amit kérdeztem. Józan Sándor elmondja, hogy készíteni kell próbafúrásokat, vizsgálják meg, hogy mi van benne. Ha tudjuk, hogy mi van benne, és vissza tudjuk az Acsaiék nevére íratni a rekultivációs kötelezettséget, akkor az Önkormányzat megmenekült ettől az egésztől. Szántó Erzsébet kérdezi, hogy mi lesz a megoldás, mi lesz a gödörrel? Ha visszaadjuk az Acsaiéknak a területet, akkor mivel tudjuk őket kötelezni, hogy szüntessék meg. Nekünk az a célunk, hogy megszűnjön. Vincze József elmondja, hogy mi nem tudjuk kötelezni. Innentől kezdve a zöldhatóság feladata a rekultiváció kikényszerítése. Némedi Rezső elmondja, hogy, ha megállapítjuk, hogy veszélyes hulladék van benne, minden-képpen az ártalmatlanítást fogják kikövetelni. Azt mondta a zöldhatóság igazgató asszonya, hogy több mint 1200 ilyen bánya felszámolása folyik és előbb utóbb el fog fogyni. Rá fog kerülni a sor erre a bányára is, de az nem kármentesítés és nem rekultiváció, hanem a veszélyes anyag felszámolása. Az, hogy ennek a költségét a zöld hatóság hogy hajtja be a vállalkozón, az legyen az ő problémájuk. Vincze József kifejti, hogy azt mondták a környezetvédelmi államtitkárságon, hogy nem lesz ez a bánya kármentesítve soha, vagy legalább belátható időn belül nem, mert ettől sokkal fontosabb feladatok vannak, pl. a vörös iszaptárolók. Javaslom, hogy adjuk vissza, kezdeményezzük a rekultivációs kötelezettség visszaadását, és utána, ha ez nem sikerül, akkor furkáljunk. Vincze József megkérdezi, hogy az 1. határozati javaslathoz van-e módosító javaslat? Dr. Deák Erzsébet elmondja, hogy itt lehetne beleírni, hogy mi miatt döntött így a testület. Hogy az ajándékozó nem ad biztosítékot. Zsin Géza ebben a pillanatban úgy látja, ha visszakerül a tulajdonjog, akkor ez soha nem lesz rekultiválva. Ha az eredeti álláspont marad, akkor van esélyünk a rekultiválásra, igaz, hogy a pakliban benne van az, hogy anyagilag a legrosszabb esetben belerokkanunk. Juhász Zoltán kifejti, hogy először csak arról kellene dönteni, hogy a pályázattól elállunk, a visszaadásról majd csak a vizsgálatok után kellene dönteni. Dr. Deák Erzsébet elmondja, hogy a határozati javaslatok annyira általánosan vannak megfogalmazva, hogy evvel semmilyen jogi hibát nem követ el senki. Ügyvéd fogja ezt végig kísérni, hogy szabályosan menjen. Az ajándékozási szerződésben a senki által nem ismert tartalmú letét, ami az ügyvédnél van elhelyezve, aki a szerződést készítette arról szól, hogy vissza lehet a tulajdonjogot állítani. A mostani ügyvéd felveszi az ügyvéddel a kapcsolatot, megnézi, hogy a letét mit tartalmaz. A szerződés automatizmusra utal, amennyiben bizonyos feltétel nem következik be, tehát meghiúsul, automatikusan visszaszáll a tulajdonjog az ajándékozóra. Azzal semmilyen jogi hibát nem lehet elkövetni, ha egy felhatalmazást ad a testület az ügyvédnek, hogy kezdje el a jogi procedúrát és tegye meg azokat a lépéseket, amik szükségesek. Némedi Rezső kérdezi, hogy az nem lenne jó, ha később kerülne vissza a tulajdonukba, mert esetleg megtilthatják, hogy bemenjünk vizsgálódni. Dr. Deák Erzsébet kifejti, hogy el lehet tolni egy hónappal a visszaírást és ez idő alatt elkészül a vizsgálat. A testület maga határozza meg, hogyan kezdeményezi. A határidő nem azonnal lesz, hanem egy hónap. Vincze József elmondja, ha visszaadjuk és visszaíratjuk a rekultivációs kötelezettséget is, akkor nincs semmi problémánk. Ha nem írják vissza a rekultivációs kötelezettséget, akkor az jogalap arra, hogy kutató fúrásokat végezzünk, sőt kötelességünk lesz elvégezni. Dr. Deák Erzsébet kifejti, hogy akkor tudja átírni a környezetvédelmi engedélyekben foglaltakat, ha a tulajdonjog megváltozik. Attól, hogy a pályázatot visszamondja az Önkormányzat, az következik, hogy marad az Önkormányzat kötelezett, marad az Önkormányzat tulajdonos, ő az, akinek a rekultivációt el kell végeznie, ő az, akinek meg van a működési engedélye, a 200 millió forintról már lemondott. Felhívnám a figyelmet még valamire a vizsgálattal kapcsolatban, itt már hivatalos szerv próbafúrásokat végzett 30 helyen. Vannak erre vonatkozóan eredmények, hiszen a pályázathoz ezeket be kellett adni. Vincze József elmondja a testületnek, hogy mindegyikük azt mondta, hogy azért adjuk vissza, nehogy már az Acsainak rekultiváljuk a bányáját, Uniós pénzből, mikor ő szedte a hasznát. Nem azt mondták, hogy azért adjuk vissza, mert az Önkormányzatnak túl nagy a kockázat, csak most mindenki másképp emlékezik. Még egyszer kérdezem, hogy az első határozati javaslathoz van-e módosító javaslat? Juhász Zoltán kérdezi, hogy lehet e jogfenntartással visszaadni? Dr. Deák Erzsébet kifejti, hogy úgy látszik ez csiki-csuki helyzet, mert, ahogy meglehetett azt tenni, hogy ezt visszaíratjuk, és össze-vissza íratjuk át a hatósági engedélyeket, úgy semmi akadálya nincs annak, sőt az Acsaiék örülnek neki, ha azt mondjuk, hogy ajándékozzák nekünk újra. Nincs az az illetékes ember, aki a határozat meghozatala előtt bármit leírna, amit később dönteni fog. Amilyen logikával meg tudták azt tenni, hogy az Acsaiákról átírták a működési engedélyt és a rekultivációs kötelezettséget az Önkormányzatra, tulajdonjog változás miatt, ezt tulajdonjog változás miatt vissza is lehet csinálni. Dr. György Balázs elmondja, hogy ez úgy történt, hogy mi kértük meg, már a legfrissebb rekultivációs tervnek már mi vagyunk a kérelmezői. Némedi Erika kérdezi, a jegyző asszony mondta, hogy van egy záradéka az ajándékozási szerződésnek. Nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja az eljárást, előfordulhat-e az, hogy az ajándékozó visszautasítja az ajándék elfogadását? Vincze József elmondja, hogy az ajándékozási szerződés alapján automatikusan a feltétel bekövetkezésével a tulajdonjog visszaszáll az Acsaiékra. Ehhez lehet, hogy nem is kellene testületi döntés, csak egy polgármester, jegyző nyilatkozat, hogy ez bekövetkezzen. Annyira automatizmus. Szántó Erzsébet kérdezi, hogy ha holnap jelezzük, hogy nem kívánunk a pályázaton részt venni, abban a pillanatban vissza kéne adnunk az Acsainak, mert különben ahogy mondták rajtunk a felelősség. Azt nem tehetjük meg, hogy majd két hónap múlva, mikor mi ott kimunkálkodtuk magunkat akkor adjuk vissza. Vincze József elmondja, ha nem írják vissza a kötelezettséget, akkor tudunk vis maiort jelenteni. Letétbe lesz helyezve, hogyha megszavazza a testület azt a határozatot, amit a Viktor mondott. Ott van a vizuális bizonyíték, nyílván való, hogy ezt utána alá kell támasztani vizsgálatokkal. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 2 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 168/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata úgy dönt, hogy az Alsónémedi 081/96 hrsz.-ú, kivett, hulladék lerakó telep megjelölésű, 4 ha 1079 nm térmértékű ingatlan visszaadását kezdeményezi - az Önkormányzat, valamint Acsai Károly között 2009. december 10-én megkötött ajándékozási szerződés 4. pontja alapján - Acsai Károly 2351 Alsónémedi, Iskola u. 10 sz. alatti lakos (ajándékozó) részére. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az ingatlan tulajdonjogának Acsai Károly részére történő visszaadása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg és felhatalmazza az ajándékozási szerződést felbontó szerződés, valamint a tulajdonváltozáshoz szükséges egyéb jogügyletek aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Vincze József polgármester. Vincze József szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 1 nem és 1 tartózkodó szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 169/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata úgy dönt, hogy az Alsónémedi 081/96 hrsz.-ú, kivett, hulladék lerakó telep megjelölésű, 4 ha 1079 nm térmértékű ingatlan rekultivációjára vonatkozó – az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás keretében benyújtandó - Európai Uniós pályázaton nem kíván részt venni. Felkéri a Polgármestert, hogy a döntésről haladéktalanul értesítse a társulás elnökét. Határidő: azonnal Felelős: Vincze József polgármester. Dr. György Balázs kiment a teremből (jelen van 7 fő) Némedi Rezső kérdezi, azt el kell dönteni-e a Testületnek, hogy szeretne- e kutatni, vagy nem. Tudni akarja-e hogy mi van a felszín alatt. Mert, ha tudni akarja, akkor a teljes átadás előtt kellene megkutatni. Vincze József elmondja, ha visszaírják, akkor Alsónémedin vannak nagyon lelkes civil szervezetek, akik utánajárnak. Némedi Erika kifejti, hogy a civil szervezet a szemétbányával, politikával és személyeskedéssel nem foglalkozik. Vincze József elmondja, hogy amikor ott volt egy ülésükön, akkor nem ezt tapasztalta. Némedi Erika kérem az előzőeket jegyzőkönyvben visszautasítani és a szó szerinti jegyzőkönyvezést. Alsónémedi polgárai nevében visszautasítja a polgármesternek azt a kijelentését, hogy Összefogás a jövőnkért Alsónémedin Egyesület ülésén politikai vita folyik. Személyes vita folyt a polgármester és Tüske Pál között. Köszönöm szépen. Vincze József szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 1 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 170/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata úgy dönt, hogy a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:7965-1/2010 számú határozatával módosított, KTVF:1980-1/2008 számú környezetvédelmi működési (A határozat folytatása a következő oldalon) engedély I/3. pontjának és I/4. pontjának módosítását kezdeményezi a Felügyelőségnél úgy, hogy a hulladéklerakó tulajdonosa és a hulladéklerakó üzemeltetője Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata helyett Acsai Károly vállalkozó legyen. Határidő: azonnal Felelős: Vincze József polgármester. Vincze József szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 1 tartózkodó szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 171/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata úgy dönt, hogy kezdeményezi a Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF:2285-3/2010 számú, hulladéklerakó rekultivációját engedélyező határozatának módosítását a tekintetben, hogy a terület tulajdonosának neve (1.2 pont) és a rekultiváció kötelezettje Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata helyett Acsai Károly vállalkozó legyen. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. Vincze József szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 1 tartózkodó szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 172/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata úgy dönt, hogy a 161/2011. (05. 23.) sz. önkormányzati határozatát hatályon kívül helyezi. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. Dr. Deák Erzsébet megkérdezi Kiss István Viktort, hogy fenntartja-e határozati javaslatát. Kiss István Viktor fenntartja. Dr. György visszajött a terembe, Jelen van 8 fő. Dr. Deák Erzsébet felolvassa a határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 6 igen 2 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 173/2011. (05.26) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata felkéri a jegyzőt, hogy az Alsónémedi 081/96 hrsz.-ú, kivett, hulladék lerakó telep megjelölésű, 4 ha 1079 nm térmértékű ingatlanra vonatkozó, teljes iratanyagot a hivatal juttassa el, Némedi Erika adatkérőn kívül Józan Sándor alpolgármester és Némedi Rezső képviselő részére 30 napon belül, akik azt át kívánják vizsgáltatni Józan Sándor és Némedi Rezső által kiválasztott ügyvédi irodával. A Képviselő-testület kéri, hogy a vizsgálat eredményét az előzményi iratok kézhezvételétől számított 30 napon belül Józan Sándor alpolgármester és Némedi Rezső képviselő terjesszék a Képviselő-testület elé tájékoztatás céljából. Határidő: folyamatos. Felelős: dr. Deák Erzsébet jegyző, ill. Józan Sándor alpolgármester. További kérdés, hozzászólás nem lévén Vincze József az ülést 18 óra 35 perckor bezárja. Kmf. Vincze József dr. Deák Erzsébet Polgármester jegyző Jakab Ágnes Jkv.

2011-05-23 - KTJ2011-05-23 JEGYZŐKÖNYV Készült: Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 23-án 15 órakor megtartott rendkívüli üléséről. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozóterme Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint. Vincze József polgármester úr köszönti a Képviselő-testület tagjait. Megállapítja a testület határozatképességét: 9 főből jelen van 8 fő. Ismerteti a kiküldött napirendet, majd felhívja a Képviselők figyelmét, hogy új napirend felvétele nem lehetséges, tekintettel arra, hogy rendkívüli ülés van. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 154/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a kiküldött napirendet elfogadta. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. Napirendi pontok: 1.) Az Önkormányzat 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységéről, valamint a Kertváros Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ 2010. évi működéséről szóló beszámoló elfogadása. 2.) Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elfogadó nyilatkozata. 3.) A sitt-lerakó rekultivációjával kapcsolatos tájékoztatás. 4.) Hulladékgazdálkodási Terv módosítása. 5.) Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (AIRVAC Kft., ABÉVA Kft.) 2010. évi beszámolójának elfogadása. 6.) Birgejárás útcsatlakozás tervezése. 7.) „Alsónémedi, Magyari utca és Templom utca továbbépítés kivitelezése” tárgyú közbeszerzés elbírálása. 8.) A Polgármester cafetéria juttatásával kapcsolatos törvényességi észrevétel elbírálása. 9.) Iskola külső hőszigetelésének véleményezése. 1.) Napirend Az Önkormányzat 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységéről, valamint a Kertváros Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ 2010. évi működéséről szóló beszámoló elfogadása. Vincze József megkérdezi az intézményvezetőket, hogy kívánják-e kiegészíteni szóban a beszámolójukat. Nem kívánják kiegészíteni. Józan Sándor kérdezi, hogy az óvodáztatási támogatás mit jelent? Somogyiné Varga Ida kifejti, hogy ez a támogatás, akkor jár a szülőnek, ha rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül és az iskolai végzettsége 8 általánosnál nem magasabb. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 155/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta az Önkormányzat 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységéről szóló beszámolóját. Határidő: azonnal. Felelős: dr. Deák Erzsébet jegyző. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 156/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a „Kertváros” Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatának 2010. évi beszámolóját. Határidő: azonnal. Felelős: Radványi Judit intézményvezető. 2.) Napirend Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elfogadó nyilatkozata. Vincze József elmondja, hogy most már végleges a megállapodás. A tagok személyében is történtek változások, Budaörs pl. nem kíván részt venni a társulásban. Felhívja a figyelmet, hogy minősített többség szükséges a szavazás érvényességéhez. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 157/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodását az előterjesztés melléklete szerint. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert és a Jegyzőt a Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: 2011. június 15. Felelős: Vincze József polgármester. 3.) Napirend A sitt-lerakó rekultivációjával kapcsolatos tájékoztatás. Vincze József elmondja, hogy 4 képviselő indítványt nyújtott be, illetve rendkívüli testületi ülést kezdeményezett a szemétbánya ügyében. Az SZMSZ előírásainak megfelelően 8 napon belül rendkívüli testületi ülést hívtunk össze. A döntések megkönnyítése érdekében, független szakértőket hívtunk meg. Dr. Egerszegi Tamás ügyvédet, Pozsgai András környezetvédelmi szakértőt és Riba Róbertet az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesület elnökét, akik elfogadták meghívásunkat. Meghívtuk Acsai Károlynét, aki jelezte, hogy nem kíván részt venni az ülésen. Meghívtuk még Gyenes Szilárd az Észak-Kelet-Pest- és Nógrád Megyei Hulladék Gazdálkodási és Környezetvédelmi Társaság elnökét, aki nem tudott részt venni az ülésen. Felkéri Józan Sándort a kezdeményezők nevében tegye meg előterjesztését. Józan Sándor elmondja, hogy sokat foglalkoztak a kérdéssel, hogy rekultiválja-e a területet az Önkormányzat, vagy adja vissza a tulajdonosnak. A pályázattal kapcsolatban is sok kérdés merült fel, el kell dönteni, hogy mi legyen a sorsa. Vincze József kifejti, hogy egy lerakó akkor jó, ha nincs. Legkevésbé akkor káros, ha mielőbb rekultiválva van. Mindenkit arra kér, hogy döntésénél csak és kizárólag Alsónémedi Nagyközség érdekeit vegyék figyelembe. Senkit ne a személyes indíttatás vezéreljen. Válasszák el a kialakulás folyamatát a kialakult helyzet kezelésétől. A kialakult helyzetet nem tudjuk befolyásolni, azt, hogy milyen döntések vezettek idáig. Lehet vizsgálni, illetve lehet vizsgáltatni, hogy az Önkormányzat felelős-e, illetve ki a felelős azért, hogy ekkora hulladék halom keletkezett. Abban az Önkormányzat is felelős, hogy földet adott el, amivel tovább nőtt a hulladéklerakó területe. Ezeket a körülményeket most nem tudjuk tisztázni. Jelen pillanatban a kialakult helyzet kezelésével kell foglalkoznunk. Ennek kapcsán két lehetőségünk van: 1. lehetőség, hogy bent maradunk a társulásban. Ennek előnyei: - nyertes pályázat esetén a lehető legrövidebb úton rendeződik a terület. Megszűnik egy veszélyforrás, mely esztétikailag is, de főleg a környezeti veszélyek miatt lenne fontos. 2010-ben pl. 40.000 m3 víz mosta át a lerakót, annak nagy része a talajvízbe került. Egy esetleges vízszennyezés bekövetkezése esetén megtilthatják a termelést a környező földeken. - Előny, hogy megszűnik ilyen formán egy tájseb, a lerakónak a tájba illesztésével. Ez mindig idegen folt lesz, de legalább rendezett formában. Gazdasági kockázat: A felmerülő költségeket az önkormányzat nem tudja behajtani. Ezek a költségek: 1. Bánya területén kívüli hulladék kezelése 3300 m3 kb 15 millió forint. 2.Utógondozás költsége 30 évig kb. 40-45 millió forint. 3. Rekultiválás többletköltsége. Előre kiszámíthatatlan. 2. lehetőség, hogy visszaadjuk a volt tulajdonosnak a bányát. Előnye: egy nagy gond, - amit a rekultivációs pályázat, a rekultiváció és az utógondozás során merül fel - lekerül az Önkormányzat válláról. Hátránya: 1. Bizonytalan időre kitolódik a rekultiváció befejezése, 2. Tovább fennáll a környezetszennyezés, 3. Esztétikai tájseb, 4. Saját iparterület egy rendezetlen lerakó mellett van. Gazdasági kockázat: - Hulladékkezelési társulás számlát nyújt be a felmerült költségek miatt, - Rekultivációs folyamatba bevonják az Önkormányzatot, - Nagymértékű környezetszennyezés bekövetkezése esetén kártérítési perek sokasága, - Iparterület leértékelődése, esetleg komoly akadály az eladhatóságban. Kéri a képviselőket, hogy tegyék fel kérdéseiket. Bálint Sándor kérdezi, hogy mikor ez elkezdődött, olyan kételyek voltak, hogy tisztában vannak-e avval, hogy mennyibe kerül a rekultiváció? Riba Róbert elmondja, hogy tisztában vannak vele és arra törekednek, hogy a pályázati összeg ezt fedezze. 100 % - ban finanszírozza a költségeket. Vannak olyan szakaszok, amik nem támogatottak, pl. a szomszédos területekről történő áthalmozás. Erre van a szerződésben egy kötelezettség, amit Acsai Károly vállalt, hogy fizeti. Az eddig felmerül költségeket pl. monitoring rendszer üzemeletetése, amit rendre pontosan kifizettek. A szerződés kiegészült még azzal, hogy a jövőben felmerült plusz költségek, amik nem elszámolhatók a pályázat keretében, azt átvállalják, hogy Önkormányzatnak ne kelljen plusz terheket felvállalni. Bálint Sándor kérdezi, hogy a szerződésben a volt tulajdonossal, benne van az is, hogy az utókezelés költségeit is fedezi? Riba Róbert elmondja, hogy alá van írva a megállapodás módosítása. Benne van a rövid monitoring rendszer üzemeltetése és ez ki van egészítve azzal, hogy a külön tételként felmerülő 3300 m3 hulladék visszadeponálásának költségeit is átvállalják. Bálint Sándor a környezetvédelmi szakértőtől kérdezi, hogy milyen következményekkel jár, ha nagymennyiségű veszélyes hulladékot találnak, ami eddig nem volt látható. Pozsgai András kifejti, hogy el kell dönteni, hogy lesz-e rekultiváció vagy sem. Nem csak egy tájsebet kell kezelni, mert az egyszerű lenne, be lehet füvesíteni és kész. Itt viszont ez egy veszélyforrás. Mindenki azon van, hogy Magyarországot tisztítsuk meg az ilyen veszélyforrásoktól. Mi van akkor, ha menet közben veszélyes anyagok kerülnek elő, sajnos Magyarországon nem csak kommunális hulladékot, hanem sok egyéb anyagot hordtak a bányákba. Itt sok minden előfordulhat, a tavalyi évben 100 éves viszonylatban a legtöbb eső esett. Ez az eső bemossa az alsóbb vízrétegekbe az esetleges veszélyes hulladékot, az nagyon veszélyes a környezetre. Ha menet közben tárnak fel veszélyes hulladékot, akkor azt veszélyes hulladékként kell kezelni. A többit vissza kell deponálni, meg kell csinálni a monitoring rendszerét, amit 30 éven át kell teljesíteni. Ezt mind fedezi a pályázat. A kommunális hulladékban is rengeteg a műanyag, ami szintén káros a környezetre és a vizekre. Javaslom a rekultivációt végző cég felülvizsgálatára ellenőrt alkalmazni, mert ezt csak szigorú ellenőrzés mellett lehet jól elvégezni. Szigorúan ellenőriztetni kell a munkálatokat. Egy ellenőrző csapatot kell szerződtetni, aki számon kéri a tevékenységet és őket is számon lehet kérni. Józan Sándor Riba Róberttől kérdezi, hogy 80000 m3 az áthalmozásra váró mennyiség? Riba Róbert kifejti, hogy ebből 3300 m3 az, amit a szomszédos területről kell áthalmozni. A többit a saját területen. Ez a teljes mennyiség. Józan Sándor kérdezi, hogy mi van akkor, ha az áthalmozásnál kiderül, hogy szennyezett. Az nagyon nagy költség. Mi van, ha nem fedezi a pályázat? Megkéri Kiss Viktort, hogy vetítse, le a helyszínen készített képeket. A képek vetítése megtörtént a Képviselő-testületi ülésén. Vincze József megkéri Egerszegi urat, hogy vázolja fel, hogy mik a gazdasági kockázatok. Dr. Egerszegi Tamás kifejti, hogy el kell dönteni, hogy lesz-e rekultiváció vagy sem. Van egy nagyon nagy trójai faló ebben a kérdéskörben, az áthalmozás költsége. Van egy betervezett költségviselés a rekultivációra, ezt fedezi a pályázat, van előre betervezett költségviselés az utógondozásra, de nincs előre betervezett költség az áthalmozás megszüntetésére. Kiegészítést kellene kötni a bánya korábbi tulajdonosával arra, hogy Ő vállalja ezt a többletköltséget, esetleg még fedezetet is lehet kérni rá. Nem lehet tudni, hogy mennyi veszélyes hulladék van benne, és a Polgármester úr által is említett rendkívüli időjárás okozta károkat sem lehet felmérni. Tegyük fel, hogy vannak benne nehézfémek, amik nem bomlanak le a természet körforgása által, viszont jelentős területeket szennyezhetnek be, ha a vízerekbe jutnak, ami a község polgárainak is gazdasági hátrányt jelenthet. A talajvíz szennyeződése hamar kiderül és nagyon rossz fényben tüntetné fel a községet. A szennyezett területek tulajdonosai kártérítést kérhetnek az Önkormányzattól. Nem érdemes várni a rekultivációval. A Képviselő-testület választhatja azt a megoldást, hogy nem rekultivál, hanem visszaadja a területet és a felelősséget a korábbi üzemeltetőnek, de véleményem szerint ez nem lesz rekultiválva soha. Vélelmezzük, hogy az Önkormányzat felelősebben áll hozzá ehhez a rekultivációs kérdéshez, ha másért nem azért, mert ez a pályázati forrás, ami most van kilátásban, az csak az Önkormányzat számára elérhető, a korábbi üzemeltető számára nem elérhető. Neki a saját zsebéből kellene ezt megoldani, amit nem biztos, hogy meg akar, meg tud, vagy meg képes tenni. Ezek a kockázatok a legfőbb kockázatok. Ismerve a környezetvédelmi hatóság álláspontját, a szent cél a környezet megvédése. Ha az Önkormányzat úgy dönt, hogy nem rekultivál, ezzel elszalasztja a pályázati pénzt, és a környezet védelmi hatóság kötelezi az Önkormányzatot a feladat elvégzésére. Vincze József megköszöni a tájékoztatást és megkérdezi a képviselőket, hogy van-e kérdésük? Török Lajosné kérdezi, hogy lehet-e módosítani néhány pontot a megállapodásban, mert szerinte van olyan pontja, amely nem etikus? Dr. Egerszegi Tamás válasza, hogy igen, de mind a két fél akarata kell, hogy legyen. Török Lajosné kérdezi, hogy ha úgy dönt a testület, hogy nem rekultivál, akkor milyen szankciókat alkalmazhatnak a tulajdonossal szemben? Dr. Egerszegi Tamás válasza, hogy ha az Önkormányzat úgy dönt, hogy ez túl nagy és hosszú távú felelősség, és nem látja ennek a költségvonzatát, akkor az Önkormányzatnak erről kell hozni egy döntést, és akkor ezt az ajándékozási szerződést fel kell bontani. A szerződésben benne van, hogy melyek azok az okok, ami alapján fel lehet mondani. A legfőbb ok, hogy az Önkormányzat nem nyer a pályázaton, vagy nem elég összeget nyer, stb. Ha ez megtörténik, a szerződés felbontó iratot be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Az Önkormányzat egy idő intervallumon keresztül be volt jegyezve tulajdonosként, ezért a későbbiekben felelős lehet, mert ez idő alatt nem tett semmit. Török Lajosné benne van a szerződésben, ha nem nyer a pályázaton, akkor visszaadhatja az Önkormányzat. Vincze József felhívja a Képviselő asszony figyelmét, hogy nem az a kérdés, hogy visszaadhatjuk-e, hanem az, hogy rekultiváljuk, vagy visszaadjuk. Bálint Sándor kérdezi az Ügyvéd úrtól, hogy ha a pályázati összeg nem fedezi a rekultivációt, akkor milyen módon lehet behajtani a régi tulajdonostól a különbözetet. Dr. Egerszegi Tamás válasza, hogy erre biztosítékot kell kérni az Acsaiéktól. Lehet kérni készpénz biztosítékot, bankgarancia, jelzálogjog, zálogjog ingóságra. Ha nem ad biztosítékot és önként nem teljesíti a fizetést, akkor perrel lehet kikényszeríteni. Az egy másik kérdés, hogy van-e mit kikényszeríteni. Bálint Sándor kérdezi, hogy ha nincs az Acsaiék nevén ekkora vagyon, lehet-e vizsgálni, hogy a családtagok vagyonát? Dr. Egerszegi Tamás válasza, hogy nem, csak a volt tulajdonos az anyagi felelős. Vincze József elmondja, hogy a megállapodásban Acsai Károlyné is kötelezettség vállaló. Határozottan elzárkóznak a biztosítékadástól. Dr. Egerszegi Tamás elmondja, ha velük történik valami, akkor az örökösöké a felelősség, de csak, ha átveszik az örökséget, ha nem, akkor az állam örököl. Ez a leggyengébb pontja az egésznek, hogy anno nem lett kérve biztosíték. Riba Róbert elmondja, hogy az eddig felmerült költségeket pontosan teljesítették. Vincze József még egy pici kiegészítés, az Észak Magyarországi Hulladékgazdálkodási Egyesülés vállalja ezeket a költségeket. Riba Róbert elmondja, hogy az Acsaiékkal megkötésre került megállapodás kiegészítve lett azzal, amit a társulás kért, egyszer a monitoring, egyszer a szintmérések és minden egyéb az utógondozáshoz kapcsolódó feladat, plusz a rekultivációnál felmerülő előre nem látható összegek. Józan Sándor elmondja, hogy ha a pályázaton nyerünk és még azon felül belekerül néhány százmillió forintba és az Acsaiék nem adnak biztosítékot, akkor a gyerekeiktől lehet kérni az összeget. Dr. Egerszegi Tamás elmondja, hogy bízni kell abban, hogy önként vállalják a költségeket. Eddig mindent fizettek, akkor reméljük, hogy ezután is így lesz. Az, hogy nem ad biztosítékot, az még nem jelenti azt, hogy nem akarja a ráeső pénzügyi részt teljesíteni. Ez csak a teljes tervezhetőségnek a biztonságát veszi el az Önkormányzattól. Bálint Sándor hozzáteszi, hogy Riba út beszélt egy új megállapodásról, ha újabb tények kerültek bele a felelősség vállalásról, akkor ezt jó lenne a testületnek látni. Arról is volt szó, hogy ez pontosan ki van számolva, hogy ez mennyibe kerül. Ez is egy fontos szempont a döntés meghozatalában. Megérkezett Némedi Rezső, jelen van 9 fő. Vincze József az előterjesztésben leírta, hogy mik azok a költségek, amiket most lehet látni, a 3300 m3 átrakodása. Kértünk az ASA-tól árajánlatot, abban úgy van, ha ott helyben kerül áthalmozásra, annak kisebb költsége van, mintha elszállítja. Úgy kértem, hogy ha elszállításra kerül, úgy mennyi, azt mondták kb. 15 millió forint. Következő költség a rekultiváció elvégzése után a 30 éves utógondozás. Ennek költsége kb. évente 1,5 millió forint. Tehát mai áron számolva 30 évre ez 45 millió forint. Nem lehet látni azokat a költségeket, ami az utógondozás során a depónia megsüllyedésével merül föl. Pontos végszámlát nem lehet látni. El kell gondolkodni, hogy visszaadjuk-e, de a veszélyforrás továbbra is fennmarad. Ebben jól dönteni nem lehet, akárhogy is döntenek. Azt kell mérlegelni, hogy a település részére mi a kevésbé rossz döntés. Zsin Géza mondja, hogy tételezzük fel, hogy visszaadjuk a volt tulajdonosnak, ekkor a legkisebb az esély arra, hogy ez rekultiválva lesz. Akkor ez egy időzített bomba, ami lehet, hogy az unokáink idejében fog robbanni. Ebből az derül ki, hogy ezt a területet nem szabad visszaadni, hanem vállalni kell az esetleges anyagi terhek mellett is a feladatot. Némedi Rezső a szakértőktől kérdezi, hogy ha visszaadják a bányát, akkor az ajándékozási szerződésben van egy olyan rész, hogy a rekultivációs kötelezettség jelenleg is fennáll. Az Önkormányzatnak, a zöldhatóságnak vagy az ÁNTSZ- nek milyen eszközök vannak a kezében, hogy ezt a vállalkozót rákényszerítse arra, hogy legalább elkezdje a rekultivációt. Dr. Egerszegi Tamás a zöldhatóságnak ugyan azok az eszközei a magánszeméllyel szemben, mint az Önkormányzattal szemben, bírságol. Némedi Rezső kérdezi, hogy mi van akkor, ha az Önkormányzat sem bírja fedezni a milliárdos költségeket? A környezetvédelmi bírság maximuma 1 milliárd forint. Dr. Egerszegi Tamás elmondja, hogy nincs olyan információjuk, hogy a pályázati összeg nem fedezi a költségeket. Az a legnagyobb probléma, hogy nincs lefedve költségviselés szempontjából az áthalmozás a konkrét szemétlerakó ingatlanon kívül lerakott 3300 m3 hulladék. Lehet az is kérdőjel, ha itt olyan anyagok vannak, amiről senkinek nincsen tudomása. Előfordulhat olyan, ami az Önkormányzat számára szerencsétlen, hogy olyan anyagok vannak lerakva, amiket az esővíz vagy egy földrengés kimozdít a helyzetéből, aktivizálódnak, túlmosódnak. Van egy ellenérv is, hogy Alsónémedi közigazgatási területének nem a szélén van, és termőföldek is vannak a környéken és ez által a helyi gazdák károsodnak leginkább. Sőt a környező települések talajvizét is szennyezheti. Vincze József elmondja, hogy a múlt héten az RTL Club televíziótól kereste meg egy riporter, aki riportot szeretett volna készíteni a helyi szemétbányával kapcsolatban. Alig tudta meggyőzni, hogy itt minden rendben van. Pozsgai András elmondja, hogy 280 millió forint a teljes rekultiváció. Volt olyan település, ahol magántulajdonosok lemondtak az ipari park területükről az Önkormányzat javára, hogy az Önkormányzat megtisztítsa a területet. Vissza adja az Önkormányzat a tulajdonosoknak, a felértékelődés különbségét meg be kell fizetni az Önkormányzathoz. Némedi Rezső kifejti, hogy ezzel a rekultivációs művelettel a veszélyforrás nem szűnik meg. Riba Róbert elmondja, hogy a lecsorgó vizek külön kerülnek összegyűjtésre. Ebben a társulásban ötvenegynéhány település van benne. Ezek közül egyik sincs olyan helyzetben, ha nem 100 %- ot ítélnek meg a pályázatnál csak 80 %- ot akkor, a hiányzó 30-40 millió forintot, ami az utógondozás költségét és az átpakolás költségét jelenti, ne tudná kipótolni. Vincze József felkéri Pozsgai urat, hogy fejtse ki véleményét, hogy kisebb kockázattal jár-e a rekultivált lerakó. Pozsgai András elmondja, hogy sokkal kisebb a kockázat. Ha egy olajos hordó ott marad, az nem olyan veszélyes, mintha az összes szennyezi a környezetet. Aki a rekultiválást végzi, felelősséggel tartozik az elvégzett munka után. Gyakorlatilag nem számottevő. Dr. Egerszegi Tamás kifejti, hogy mi van, ha az önkormányzat nem 100 %-ot nyer? Szó szerint a szerződés: amennyiben a sittlerakó a rekultivációjához a pályázat teljes egészében nem nyújt fedezetet, úgy az Acsaiék vállalják a hiányzó összeg teljes biztosítását. Ez látszólag rendben van, csak biztosítékot nem adnak. Három dolog van, amit egyszerre kell kezelni: a gazdasági kérdése a dolognak aztán a jogi kérdése és van a kommunikációs kérdés. Az utóbbi nem az ő szakterülete. Gondoljanak bele, hogy a lakosság gazdasági érdekeit hogy érinti az, ha egy országos sajtóban Alsónémedi, mint egy környezetvédelmi rettenet bekerül. Onnantól kezdve évtizedekig mindenkinek ez fog eszébe jutni Alsónémediről. Márpedig, ha az Önkormányzat nem rekultivál, akkor ez itt úgy néz ki, hogy nem lesz megcsinálva. Vincze József megkérdezi, a képviselőket, hogy van-e hozzászólásuk. Ha nincs, a vitát lezárja. Lehetőséget ad a vendégeknek a hozzászólásra. Juhász Zoltán elmondja, hogy a szerződés végén Acsai úr nyilatkozik, hogy nem áll gondnokság alatt, ugyanakkor az ingatlan nyilvántartásban, mint gondnokolt szerepel. Ez miben befolyásolhatja az egész rekultivációt? Dr. Egerszegi Tamás elmondja, hogy semmiben nem befolyásolja. Egy gondnokolt a gondnok által nyilatkozhat. Juhász Zoltán egy kérdése van Pozsgai úrhoz, hogy ha a rekultiváció megtörténik, milyen esetekben rendelhető vagy kötelezhető az ingatlan felszámolása, a rekultivált lerakónak felszámolása talajvízszint emelkedés stb. lehetnek-e ilyen helyzetek? Pozsgai András elmondja, hogy persze, hogy lehetnek, a lerakó rekultiválva talajrendezésre ott marad. A rekultiválás után nem kerül oda anyag, hiszen tart a monitoring, ami 30 év. Dimitrov Péter szeretné felhívni a képviselők figyelmét szavazás előtt, hogy az mindenféle- képpen jusson eszükbe, hogy amikor elkezdték az ASA – hoz hordani az Alsónémedi kommunális szemetét, akkor ez a bánya még működött. Ez az összes szemét az Acsai Károlynak a terméke, ezért a szemétért a pénzt ő zsebre tette. Ha nem úgy döntenek, hogy visszaadják, akkor nagyon könnyen elképzelhető, sőt 100 %, hogy nem csak kommunális hulladék van benne, hanem szemét, pl. papírgyári veszélyes hulladék is ide lett hordva. Ez beláthatatlan következményekkel járhat. El kell dönteni, hogy az önkormányzat felvállalja-e, holott az Acsaiék tették zsebre a pénzt. Vincze József elmondja, hogy mivel Dimitrov úr később jött, már elmondta, hogy ne a kialakulás folyamatát nézzék, hanem a mostani állapotot. Van a szemétbánya és vagy rekultiváljuk, vagy nem. Nem azért nem rekultiváljuk, mert az Acsaiék zsebébe ment a pénz. Dimitrov Péter úgy rekultiváljuk, hogy visszaadjuk Acsai Károlynak. Némedi Erika mivel mint civil szervezet környezetvédelemmel is foglalkozom, a civil szervezetnek nem volt módja és lehetősége, hogy írásban adja be kérdéseit. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudja a környezetének állapotát. Arról beszélünk, hogy fogjuk rekultiválni. Az lenne a kérdésem, hogy a felmérés milyen állapottal számolt? Azzal, ami volt 2000-ben vagy 2002-ben vagy azzal ami most van. Az a gödör tele van ólommal, papírgyári nyesedékkel és veszélyes hulladékkal. Kikérem magamnak, hogy az önkormányzatot vonják azért felelősségre, ami 1 milliárd forint hasznot hozott valakinek. Azt is reméltem, hogy vannak biztosítékok, de nincsenek biztosítékok. Az a kérdésem, hogy valaha megnézte-e valaki, hogy mire volt ennek a cégnek engedélye? Ha valaha valaki felmérte azt, hogy mennyi volt az engedélyezett és a lerakott mennyiség. Mennyi az effektív engedélyezett mennyiség? Addig az Önkormányzat is oda hordta a szemetet, amíg az ASA meg nem jött. Megértem azt is, hogy kötelezettként az Önkormányzat a felelős a rekultivációért. A korábbi vezetés azt mondta, aki ezt az ajándékozási szerződést megírta a városnak, belefoglalta, hogy 20 év után vissza lehet adni. Vincze József kéri az ügyvéd urat, hogy még egyszer mondja el, hogy miért az Önkormányzatot perelnék a gazdák, ha kár érné őket. Dr. Egerszegi Tamás arra a részére szeretne reflektálni, amiről még nem beszéltek. Jelen pillanatban az Önkormányzat kötelezett, az is tény, hogy rekultivációs kötelezettség van, nem pedig kármentesítési kötelezettség. A kettő között 1-2 nulla a különbség a szám végén. Az egy jogos felvetés, amit mondott. Akár érzelmileg, erkölcsileg és jogilag is teljesen érthető, amit felvetett. Gondolom a közhangulat is ezt tükrözi. Ugyanakkor, mint az Önkormányzat által felkért ügyvéd mondom, hogy egy nagyon veszélyes dolog, ha ott valaki el kezd furkálni. Onnantól kezdve, hogy kiderül már csak egy lépés, hogy valaki azt az iratot leveszi és elküldi a környezetvédelmi hatóságnak és a hatóság meg fogja találni a módját annak, hogy a rekultiváció helyett kármentesítést rendeljen el, és azt nem fogja senki finanszírozni. Arra nincs pályázat. Riba Róbert elmondja, hogy a hatóság mindenképpen előírja a környezetvédelmi felülvizsgálatot és, ha veszélyes anyag kerül elő, nem engedélyezik a rekultivációt. Takács Ferenc elmondja, hogy gazdálkodóként ő végig attól tart, hogy lesz egy kis turkálás ide-oda, a veszélyforrás meg nem lesz megszüntetve. Dimitrov Péter kifejti, hogy ez esetleg több száz illetve milliárdos többletkiadást okozhat az Önkormányzatnak, nagyon szépen megkérném, hogy név szerint szavazzanak. Vincze József a határozathozatal előtt 15 perc szünetet rendel el. Vincze József szavazásra bocsátja, hogy legyen-e névszerinti szavazás. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 158/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy névszerinti szavazással dönti el a szemétbánya előző tulajdonosának való visszaadásának kérdését. Határidő: azonnal. Felelős: dr. Deák Erzsébet jegyző Bálint Sándor szeretne módosító javaslatot tenni a határozati javaslathoz. Azt javaslom, hogy napoljuk el a döntést, ha az a pályázat beadási határidejét nem veszélyezteti. Vincze József elmondja, hogy nincs határidő megjelölve és felolvassa a levelet, amit a pályázat író cégtől kapott. Vincze József szavazásra bocsátja a döntés elnapolásának lehetőségét. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 3 igen 5 nem és 1 tartózkodó szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 159/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete elvetette azt a képviselői indítványt, hogy a szemétbánya visszaadása kérdésében a következő testületi ülésen hozzon döntést. Határidő: azonnal. Felelős: dr. Deák Erzsébet jegyző Vincze József név szerinti szavazásra bocsátja a szemétbánya visszaadásának lehetőségét. 1. Bálint Sándor nem 2. dr. György Balázs nem 3. Józan Krisztián igen 4. Józan Sándor igen 5. Némedi Rezső igen 6. Szántó Erzsébet nem 7. Török Lajosné igen 8. Zsin Géza nem 9. Vincze József nem Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 4 igen 5 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 160/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nem támogatta a következő határozati javaslatot: Alsónémedi 08/96 hrsz.-ú, kivett, hulladék lerakó telep megjelölésű, 4 ha 1079 nm térmértékű ingatlan visszaadását kezdeményezi – az Önkormányzat, valamint Acsai Károly között 2009. december 10-én megkötött ajándékozási szerződés 4. pontja alapján – Acsai Károly 2351 Alsónémedi, Iskola u. 10. sz. alatti lakos (ajándékozó) részére. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az ingatlan tulajdonjogának Acsai Károly részére történő visszaadása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg és felhatalmazza az ajándékozási szerződést felbontó szerződés, valamint a tulajdonváltozáshoz szükséges egyéb jogügyletek aláírására. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. Dr. Deák Erzsébet kifejti, hogy arról már volt döntés, hogy az Önkormányzat a társulás tagja marad, ez értelemszerűen hatályban van. Vincze József szavazásra bocsátja a következő határozati javaslatot. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 5 igen 4 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 161/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Alsónémedi 081/96 hrsz.-ú, kivett, hulladék lerakó telep megjelölésű, 4 ha 1079 nm térmértékű ingatlan vonatkozásában –az Önkormányzat, valamint Acsai Károly között 2009. december 10-én megkötött ajándékozási szerződést továbbra is hatályában tartja és felkéri a polgármestert a szerződés 4. pontjának aktualizálására és felhatalmazza az így módosított ajándékozási szerződés aláírására. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. 4.) napirend Hulladékgazdálkodási Terv módosítása. Vincze József felolvassa az előterjesztést, és megkérdezi, hogy van- hozzászólás? Átadja a szót Püskiné Tóth Krisztinának. Püskiné Tóth Krisztina elmondja, hogy elkészült a Hulladékgazdálkodási Terv módosítása, csak technikai oka volt a módosításnak. Bálint Sándor kérdezi, hogy ez csak formaiság, esetleg testületi ülésen lehet még módosítani? Püskiné Tóth Krisztina most csak a jogszabályi előírásoknak kell megfelelni, bármikor lehet módosítani. Némedi Erika kifejti, hogy a munkaterv kialakításánál jelezte, hogy ez a Hulladékgazdálkodási Terv nem a legjobb. Kéri a Testületet, hogy 2011. december 31-ig még át kellene tekinteni, ugyanis addig kell a lakossági tájékoztatást megtartani. Vincze József felolvassa a rendelet tervezetet és elfogadásra javasolja a Képviselő-testület felé. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján megalkotta a 12/2011.(V.30.) önkormányzati rendeletét a 2010-2015 évek közötti Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről. 5. Napirend Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (AIRVAC Kft., ABÉVA Kft.) 2010. évi beszámolójának elfogadása. Kiss István Viktor az ABÉVA Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke elmondja, hogy mindenki elolvasta a beszámolóban a határozatokat. Az Önkormányzatnál nagyon jó program van a tárgyi eszköz nyilvántartására. A Kft-nek csak kiegészítő programot kell venni és akkor használhatná. Javasoltuk a könyvvizsgáló díját újabb 1 évre megszavazni. Elvégezte a feladatát. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 8 igen 1 nem szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 162/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta az ABÉVA Kft. 2010. évi beszámolóját, eredmény kimutatását a mellékletben foglaltak szerint. Határidő: azonnal. Felelős: Belágyi Tamás ügyvezető és Vincze József polgármester. Józan Sándor az AIRVAC Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke elmondja, hogy próbáltak egységes telefoncsomagot vásárolni a dolgozóknak. Javasolták, hogy a könyvelésben a különböző tevékenységeket válasszák szét, hogy áttekinthetőbb legyen. A könyvvizsgáló ellenőrizte. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 163/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta az AIRVAC Kft. 2010. évi beszámolóját, eredmény kimutatását a mellékletben foglaltak szerint. Határidő: azonnal. Felelős: Kozma Miklós ügyvezető és Vincze József polgármester. 6.) napirend Birgejárás útcsatlakozás terve. Vincze József elmondja, hogy elvi hozzájárulást kértek az egyszerű útcsatlakozáshoz. Mire elkészült a terv, visszavonták az elvi engedélyt és ragaszkodnak a körforgalomhoz. Ehhez földterületeket kellene venni. Fölvette a kapcsolatot a közútkezelővel. Azzal a kikötéssel járulnak hozzá a balra kanyaradó úthoz, ha nagyobb lesz a forgalom, akkor körforgalmat kell kialakítani. Józan Sándor kérdezi, hogy írtak autószámot, vagy mi alapján fogják megállapítani, hogy nem bírja a forgalmat? Vincze József elmondja, hogy azt mondták, hogy kérjünk új engedélyt. Némedi Rezső kérdezi, hogy az egyszerű út terve már kész van, ki is fizettük? Vincze József válasza, hogy megcsinálták a tervet, de még nincs kifizetve. Némedi Rezső kérdezi, hogy akik csinálták az egyszerű út tervét, odaadják a geodéziai vizsgálatot? Vincze József válasza, igen de nem teljesen megfelelő az új tervhez, mert az szélesebb lesz. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 164/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul az Alsónémedi külterületén, a 4604.j. út 3+816 kmsz közelében (Birgejárás) lévő útcsatlakozás, valamint szerviz út továbbépítéséhez szükséges tervezői szerződés megkötéséhez a TP-Terv Mérnöki 9roda Kft- vel (1139 Budapest, Teve u. 9/c.) bruttó 1.025.000,- Ft összegben és felhatalmazza a Polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: 2011.június 15. Felelős: Vincze József polgármester. 7.) Napirend „Alsónémedi, Magyari utca és Templom utca továbbépítés kivitelezése” tárgyú közbeszerzés elbírálása. Vincze József előterjeszti, hogy az előző kivitelező lett meghívva, Ő adott árajánlatot. Június 3-án lesz a szerződéskötés és június 6-án kezdik a munkát. Jóval magasabb műszaki tartalom mellett 200 ezer forinttal kerül többe. Dr. György Balázs kérdezi, hogy az egyház letette a külön igényének a fedezetét? Vincze József igen, megvette a burkolókövet. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 165/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete „Alsónémedi, Magyari utca és Templom utca továbbépítés kivitelezése” tárgyú hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lezárásáról az alábbiak szerint dönt: 1. az eljárás eredményes 2. a nyertes ajánlat: ajánlattevő neve, címe: ZÖFE KFT. 1119 BUDAPEST, THÁN K. U. 3-5., nettó ajánlati ár, mely a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű vállalkozói díj (átalányár): nettó 22.157.533,- Ft 3. elfogadja a közbeszerzési eljárás írásbeli összegezését az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal 4. felkéri a Polgármestert az érintettek tájékoztatására és a közbeszerzési szerződés megkötésére. Határidő: azonnal. Felelős: Vincze József polgármester. 8.) napirend A polgármester cafetéria juttatásával kapcsolatos törvényességi észrevétel elbírálása. Dr. Deák Erzsébet elmondja, hogy törvényességi észrevételt kaptak a Pest Megyei Kormányhivataltól a polgármester cafetéria juttatásával kapcsolatos 19/2011. (01.25.) sz. önkormányzati határozatra vonatkozóan, mely szerint a határozatból törölni kell az utolsó mondatot. A cafetéria keret, maximum 200.000,- forint, melybe bele tartozik az üdülési csekk is, így jogos a Kormányhivatal észrevétele. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 9 igen szavazás alapján az alábbi határozatot hozta: 166/2011. (05.23) sz. önkormányzati határozat Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 19/2011.(01.25.) sz. önkormányzati határozatát az alábbiak szerint módosítja: A határozat utolsó mondata:”Ezen felül a Képviselő-testület 2011-ben 65.000,- Ft összegű üdülési csekk-juttatást biztosít a Polgármester részére.” Törlésre kerül. Határidő: azonnal. Felelős: dr. Deák Erzsébet jegyző. 9.) napirend Iskola külső hőszigetelésének véleményezése. Vincze József elmondja, hogy a színkombináció még nincs kész. A tervező készített néhányat, amit kérésre mindenkinek odaadok. Aki akar, a következő ülésre készíthet saját ízlés szerint. Ezzel kapcsolatban van egy tájékoztatási kötelezettségem, hogy a kivitelezésnél derült ki, hogy a pótmunkákat el kell végezni. Ilyen a teljes tetőszerkezet megmagasítása. A szarufákat 15 cm-el meg kellett emelni, mert nem fér el alatta a szigetelő anyag. Ezek a költségek jelentős többletköltséget fognak előidézni. Ezen a héten adjuk ki a meghívott vállalkozóknak az átdolgozott költségvetést jövő hónap 6.-ig kell visszaérkezni, csak utána tudunk erről dönteni. Csak akkor látjuk meg a végleges számokat. Megkérdezi, hogy ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése? További kérdés hozzászólás nem lévén, Vincze József az ülést 1800 órakor bezárja. Kmf. Vincze József dr. Deák Erzsébet polgármester jegyző Jakab Ágnes jkv. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (VI.15.) önkormányzati rendelete a 2010-2015 évek közötti Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kihirdetéséről Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 35. §. (3) bekezdése alapján a település 2010-2015 évek közötti Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről (a továbbiakban: Terv) az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tervet e rendelet 1. sz. mellékletét képező tervben hagyja jóvá. 2. § A Terv felülvizsgálata, illetve a megvalósításáról szóló beszámoló esedékességének időpontja 2012. november 30. 3. §. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a 2010-2015 évek közötti Helyi Hulladékgazdálkodási Terv kihirdetéséről szóló 10/2011. (IX. 20) önkormányzati rendelete Alsónémedi, 2011. május 23. Vincze József polgármester Dr. Deák Erzsébet jegyző