Ma mit reggeliztem és finom volt-e megosztása helyett szösszenetek az adatvédelmi biztosok tollaiból

Mivel nem vagyok ételkritikus, a lentiek esetleg kicsit tanulságosabbak és hasznosabbak is lehetnek.

Gondoltam ha valaki, akkor az adatvédelmi biztos (biztosan) tudhatja a válaszokat a közérdekű adatigényléseimmel és az önkormányzat által kötött szerződések közreadásával felmerült kérdésekre. Mindannak ellenére, hogy egy előterjesztésében 2011 év elején Címzetes Főjegyzőnk is elismerte a jogsértő gyakorlatot a nagy összegű szerződések adatainak közreadásával kapcsolatban, végül csak nagynehezen készült a szerződéslista. A 2011. I negyedévi szerződéslista viszont egy röhej, a második negyedévi pedig nincs is fenn a honlapon, pedig a 'negyedévenkénti frissítéssel, határidő azonnal'-t elég nehéz félreértelmezni.

Az adatvédelmi biztos külön kitér a fenti mulasztásokra a 2009-es beszámolójában:

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. A törvény a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében fokozatos hatálybalépésről rendelkezett, a „türelmi idő” azonban már minden szerv esetében letelt. A törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainkat az egyes konkrét panaszügyekből, konzultációs beadványokból merítjük. Ennek alapján úgy látjuk, ritkán fordul elő, hogy egy szerv közzétételi kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget. Egy egyesület projekt keretében vizsgálta, miként tesznek eleget a régiójukban működő közfeladatot ellátó szervek az Eitv.-ben előírt közzétételi kötelezettségnek. Az egyesület célja a civil kontroll erősítése egy, a nyilvánosság szempontjából kiemelkedően fontos jogszabály végrehajtása felett. Az egyes önkormányzatok arról számoltak be, hogy financiális okok és szakemberhiány miatt nem tudnak eleget tenni törvényi kötelezettségüknek, míg mások türelmi időre hivatkoztak mulasztásuk indokaként, illetve megjegyezték, a mulasztáshoz amúgy sem fűz szankciót a törvény. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy ezek a jelenségek nem ismeretlenek, és megemlítette, hogy még a jogalkotási folyamat során számos esetben felhívta a figyelmet arra, hogy komolytalanná teheti a törvényben megfogalmazott célokat, ha a jogalkotó nem biztosítja a törvény alkalmazásához szükséges feltételeket: ha nincs tekintettel a megvalósítás pénzügyi és szakmai szempontjaira, ha nem hagy elegendő időt a jogalkalmazó szerveknek a felkészülésre. A biztos a konkrét panaszügyek tükrében arra a megállapításra jutott, hogy az önkormányzatok a közzétételeket gyakran ugyan kisebb hiányosságokkal teljesítik, de azt teljes egészében nem mulasztják el. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényi szankció hiányára hivatkozás nem megalapozott, hiszen a mulasztás szabálysértésnek, de akár a Btk. törvényi tényállásába ütköző bűncselekménynek is minősülhet. (1339/K/2009)

A másik dolog volt az önkormányzati dokumentumtár frissítése céljából kikért 2011-es jegyzőkönyvek és határozatok kérdése. Mivel a honlapon közzétett pdf-ek részben még mindig ékezethibásak, ezért ragaszkodom a word formátumú adatszolgáltatásra. Az önkormányzat felhívta a figyelmemet arra, hogy a honlapon már pdf formátumban részben közzétette az adatokat és nem is lenne köteles az adatszolgáltatásra.

Az adatvédelmi biztos erre is külön kitér a 2010-es beszámolójában:

A már közzétett adatokra vonatkozó adatkérések elutasítása is elég gyakori, noha arra már a korábbi biztosok is többször felhívták a figyelmet, hogy a közérdekű adatok kezelőjének attól függetlenül kell teljesítenie a közérdekű adatok megismerése iránti egyedi igényeket, hogy ezeket az adatokat korábban közzé tették-e vagy sem. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény 5. §-a értelmében a közzétételi listákon szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 20. §-a szerinti, továbbá a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit. Hasonlóképpen rendelkezik az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII. 19.) Korm. rendelet 232. § (4) bekezdése is, mely kimondja, hogy amennyiben a közérdekű adat igénylője adatigénylését annak ellenére fenntartja, hogy már tájékoztatást kapott a közzétett adatok elérhetőségéről, az adatigénylést teljesíteni kell. (ABI-558/2010/P)

A megkapott 2011-es szállítói naplót átolvasva kíváncsivá tett néhány befogadott szállítói számla, ezért ezeket is kikértem. A közérdekű adatigénylés megalapozottsága - többek között - az adatvédelmi biztos egyik állásfoglalásából is következik:

Az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyv 81. §-ának (4) bekezdése szerint is az önkormányzati költségvetést érintő – az önkormányzattal szerződő fél gazdasági tevékenysége keretében – szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosak. A Ptk. 81. §-ának (3) bekezdése szerint nem minősül üzleti titoknak a személyek gazdasági tevékenységével összefüggő, az önkormányzati vagyon birtoklásával, használatával, hasznosításával, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. Azok a magánosok és gazdálkodó szervezetek, akik illetve amelyek az állammal vagy önkormányzattal bármiféle üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságra kerülését eltűrni, mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen. Vagyis az önkormányzattal kötött polgári jogi szerződés adatai – az adatvédelmi biztos töretlen gyakorlata szerint is – közérdekű adatok, és üzleti titokra hivatkozással sem zárhatóak el a nyilvánosság elől.

Ezután következett a jól ismert '...személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély...'. A közérdekű adatok kiadását, ügyfélkapuhoz, digitális aláíráshoz vagy írásbeli nyilatkozathoz kötötte a hivatal. Az adatigénylőt érő esetleges retorziók lehetősége miatt hazánkban lehetőség van anonim közérdekű adatigénylésre. Például az adatvédelmi biztos hivatalához is intézhetünk úgy adatigénylést, hogy csak az e-mail címünket adjuk meg. Még az is tiltva van, hogy a honlapokon közzétett közérdekű adatokat letöltőkről információkat gyűjtsenek.

Majtényi László első adatvédelmi biztosunk így ír 'AZ ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓSZABADSÁG TÖRVÉNYBE IKTATÁSA MAGYARORSZÁGON' c. tanulmányában:

Információszabadság biztosi megbízatásom utolsó két évében meglepő, az elkülönült igazgatási érdekeket némileg sértő, számomra nagyon pozitív tapasztalatokat volt alkalmam szerezni ezen a téren. Azt előzetesen be kell látnunk, hogy az információszabadság ügyekben nem kellett indítványozói jogosultságot vizsgálnunk, hiszen e jog címzettje bárki lehet, legyen akár anonim vagy használjon bár pszeudo-anonimitást. Az elektronikus levélben küldött közérdekű adatkérésekkel kapcsolatos panaszok befogadásához, minimális jóindulat mellett, nem jelentett ezért akadályt az indítványozót igazoló elektronikus aláírás hiánya, hiszen mindegy, hogy kiről van szó. Mi tehát, rövid megfontolás után, ennek megfelelően jártunk el.

A fentiekkel nem az a célom, hogy pokollá tegyem a hivatali dolgozók életét hanem az, hogy eddig bevett gyakorlatot megtörjem és mindenki vagy inkább bárki számára világossá tegyem, hogy az önkormányzatnak kutya kötelessége a működésével és gazdálkodásával kapcsolatos adatok kiadása. Fel kell ismerni azt a tényt (és lehetőséget), hogy a pgm és a képviselők nem egy 4 évre szóló biankó csekket kaptak. S bár egyébként ők hajlamosak lennének ezt így kezelni, jogainkkal nem csak a választásokkor élhetünk, hanem akkor, amikor azt indokoltnak gondoljuk.