1997-ben a Magyar Nemzeti Bank 'adósságcserének' titulálva - akkori értéken - 2170 milliárd forint fiktív adósságot alakított át piaci alapon kamatozó tényleges adóssággá a semmiből. Önmagában ez a 'csere' akkora hatású, hogy a mai (állam)adósságunk kb. 25%-kal lenne alacsonyabb. Drábik János 2001-ben népszavazást javasló cikke nagyon szépen körülírja, hogy szerinte pontosan kik, hogyan és mekkora értékű gazemberséget követtek el.
Nem maradunk adósok
A „Békemenet”, a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21-én példaértékűen mutatta föl egész Európának, hogy „egy a haza”.
Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett.
1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az „adós-rabszolgaság” képes nemzeteket megsemmisíteni.
Az alábbi mondat az igazságszolgáltatás útvesztőiben kering 2011. májusa óta. Az eldöntendő kérdés még mindig az, hogy a lenti mondatban kértem-e a sitt-telep tulajdonszerzés dokumentumához kapcsolódó pénzforgalmat igazoló mellékleteket vagy nem. (A mondatban van egy elírás: a pályázatával helyett pályázatának-at szándékoztam írni.)
"...A sitt-telep tulajdonosa és Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata közötti dokumentumot (az összes kapcsolódó melléklettel együtt, pl. kp. befizetési bizonylat, banki kivonat részlete), ami a sitt-telep tulajdonszerzésének és pályázatával ügyletével kapcsolatos. Kérem csatolják a beadott korábban pályázatot is..."
A katasztrófásról készített jelentés legalább olyan ellentmondásos, mint a JFK kivégzéséről készült Warren jelentés vagy a 9/11 Comission Report. A parlamenti vizsgálóbizottság által szakértőként felkért fizikus (Kozéky László) nem kevesebbet állít, mint hogy idegenkezűség, detonáció okozhatta a gátszakadást.
(4:30-nál kezdődik a vörösiszaphoz kacsolódó rész)
Dr. Kozéky László beszél a vörösziszapról még 2010-ben.
Ma lezárult a szennyvízkezelő-beruházás közbeszerzési eljárásának egy szakasza, nevezetesen a hirdetményre eredményesen jelentkezők elfogadása. A három induló közül csak a Colas pályázata volt eredményes, a dolgok mai állása szerint másik két jelentkező - a nem megfelelő hiánypótlások miatt - eredménytelenül pályázott.
Valóban hosszútávú megoldás-e a teljesen liberalizált szabad piac minden területen? Egyre többen gondolják úgy, hogy rossz út a gyeplő bedobása és majd az erősebb, okosabb, gyorsabb piaci szereplő lesz domináns és ezzel versenyre készteti majd a teljes mezőnyt. A megoldást támogatók lényegében a piac önszabályzó kereslet-kínálat mechanizmusára apellálnak. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azonban ráébresztett mindenkit arra, hogy az egyenletből kimaradt egy olyan változó, ami önmagában képes felborítani az egyensúlyt.
A tegnapi szüreti felvonuláson - a Fiesta táncklubot kísérve - közelebbről sikerült megismernünk Inárcsot. Egészen más végigsétálni egy-egy településen, mint az autó ablakából az elsuhanó házakat figyelni. Ami számomra először furcsa volt, hogy számos ház is szüreti díszbe öltözött és a porták előtt, a református egyházban gyakorolt szeretet-vendégséghez hasonló módon - a felállított ünnepi installációk mellett - kínálgatta ki-ki a saját maga 'portékáját': kelt kalácsot, almás gyúrottat, juhtúrós pogácsát. És nem csak a felvonulóknak, hanem a szomszédoknak, arra járó ismerősöknek, de még a vadidegen járókelőknek is.
Egy megmagyarázhatatlan indíttatástól vezérelve - közvetlenül az eredményhirdetés előtt - megkérdeztük a pörköltfesztiválon az akkor még csak esélyesnek tartott Némedi Traktors kosárlabdacsapat szóvivőjét, főszakácsát és az eredményhirdetés után néhány rajongójukat arról, hogy mi is lehet a siker és persze a jó kakaspörkölt titka. Akkor még nem tudtuk, hogy ők fogják nyerni a főzőversenyt, de ettől még exkluzívabb lett a riportunk...