Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Vasárnap este hat órai kezdettel került megrendezésre a községi megemlékezés. Ha cizelláltan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a megemlékezést szerény érdeklődés övezte, ha nem akkor pedig  azt mondanám, hogy szégyen-gyalázat, hogy ilyen kevesen voltunk. Pedig a közlekedés igen csak zavaró zaját és a záport leszámítva a megemlékezést kár volt kihagyni. Akik halaszthatatlan elfoglaltságuk miatt nem lehettek ott, de szánnak időt az emlékezésre, azoknak ajánlom Raffay Ernő és Szabó Pál Csaba igen színvonalas kiállítását a Trianon Múzeumban. Akiknek nem áll módjukban a közeljövőben Zalaegerszegre utazni, ahol a Trianon vándorkiállítás most látható, akkor kattintson a fenti képre vagy erre linkre és virtuálisan megismerheti a kiállítás teljes anyagát. Azért is érdemes időt szánni rá, mert az alkotók az okokra is rávilágítanak nem csak az okozatokra, így könnyebben megérthetők, átláthatók az összefüggések.

Az európai szomszédünnep-hez csatlakozva a Civil Kapocs Egyesület idén felvállalta a KISTÓI SZOMSZÉDÜNNEP megszervezését. Majdnem kicsúsztunk a határidőből, mert tavaly szeptemberben voltak a 2000-ben Párizsból indult kezdeményezés keretében rendezett szomszédünnepek. Szerencsére minden jól alakult: időben megérkezett a közterület-foglalási engedély, elkészültek az eseményre készített kitűzők, molínók, oklevelek és hál' Istennek az időjárás is kegyes volt hozzánk.

Meghívó és előterjesztések >>>

Reméljük az időjárás nem fog keresztbe tenni és remélhetőleg vihar nélkül megússzuk az első KISTÓI SZOMSZÉDÜNNEPET. Rossz idő nincs csak rossz felszerelés - szokták mondani -  de érthető módon nem viharkabátot terveztünk partiszerkónak. Egyenlőre reménykedünk, mert nagyon nem tehetünk mást.

A sitt-telepünkről szóló - A pénz nem ehető c. - filmünk készítésekor szerettünk volna betekintést kapni az Alsónémedi Önkormányzat képviselő-testületének 10 évnél régebbi zárt üléseinek jegyzőkönyveibe.

Tudniillik az igazán izgalmas dolgok  már akkor is zárt ülésen történtek.

feladó: Civil Kapocs < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >
címzett: "Dr. Percze Tünde" < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >;"szabone.juli" < Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. >
dátum: 2012. január 23. 15:40
tárgy: Közérdekű adatigénylés 2012. 01. 23.

Tisztelt Jegyző Asszony!

Kérem tegyék lehetővé, hogy személyesen betekinthessek az Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének:

1.) 1996-2000 közötti időszak nyílt üléseinek jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe.

2.) Az összes rendelkezésre álló olyan zárt ülés jegyzőkönyvébe, ahol az ötv-ben meghatározott 10 év már lejárt.

Üdvözlettel:
Juhász Zoltán

A nyílt ülések jegyzőkönyveibe persze gond nélkül kaptunk betekintést, a tíz évnél régebbi zárt ülések jegyzőkönyvei érdekes módon nem akarództak kinyílni, pedig a NEM-en kívül bármilyen kompromisszumot elfogadtunk volna. Ebből is bírósági kereset lett, ami egy röpke évre elveszett az igazságszolgáltatás útvesztőiben. Minden jó, ha vége jó: megkerült. Szándékosan hivatkoztunk a 10 évnél régebbi jegyzőkönyvekre, mert ebben a halmazban már nem lehetne hivatkozni a döntés előkészítését szolgáló adatokra.

Az esélytelenek nyugalmával futottunk neki az első tárgyalásnak. Kíváncsian vártuk, hogy ezúttal a sapka vagy füstszűrő lesz a probléma, netalán mindkettő. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy valaha ennyire képtelen dolgok lesznek leírva egy ítéletben. Vajon hogyan és hányféleképpen lehet értelmezni azt, hogy '10 évig nem nyilvános'?. Vajon kellően beazonosítható lesz-e az, hogy 'az összes rendelkezésre álló' meg az, hogy '10 év már lejárt' vagy az  '10 évnél régebbi'. Az lesz-e a gond, hogy tíz-et számmal írtam ráadásul arabbal és nem rómaival.

Szóban csak annyi volt az indoklás, hogy a bíróság végre nem hajtható kötelezést nem fog kiadni, ami új elemként jelent meg az eddigi gyakorlathoz képest. Az írásos indoklásban a halmazok bírósági értelmezése is eléggé egyedi, mert a bíróság álláspontja szerint az volt a baj, hogy a tíz évnél régebbi jegyzőkönyveket kértem általában és nem úgy, hogy 1991-2002 közötti időszakra vonatkozóakat. Ez a nyakatekert megfogalmazás - hogy 10 évnél régebbi - jogosan haladta meg az alperes számítási kapacitásait.

A bíróság szerint az adatigénylés beazonosítása olyan számítási-értelmezési terhet rakott volna a hivatal dolgozóira, ami lényegében megbénította volna törvényes működést. Valószínűleg hetekig kellett volna egész napos bréjnsztormingokat tartani igazságügyi nyelvészek és matematikusok bevonásával, hogy teljes bizonyossággal lehessen kijelenteni, hogy mit jelent a 'tíz évig nem nyilvános' meg az, hogy 'az összes rendelkezésre álló 10 évnél régebbi jegyzőkönyv'.

Világos ugye? Úgy kellett volna kérni, hogy 1991. január 1. 0 óra 0 perc 0 másodperc és 2002. december 31. 23 óra 59 perc 59 másodperc között időintervallumban keletkezett jegyzőkönyveket szeretném látni. Szerintem, ha így kértem volna, akkor az adatigénylés azért nem lett volna kellően beazonosítható, mert nem jelöltem meg, hogy mely időszakokban értettem nyári és mely időszakokban értettem téli időszámítás szerint az időintervallumot és persze azt sem jelöltem, hogy melyik naprendszer melyik bolygója melyik időzónáját kell alapul venni az intervallum értelmezéséhez. Az ezzel ellentétes jogértelmezés pedig a közfeladatot ellátó szerv számítókapacitásának totális lefagyásához vezetne és pont.

Az utolsó rendkívüli testületi ülésen többek között döntés született két ÁROP (Államreform Operatív Program) pályázaton való indulásról is. "...ÁROP-1.A.6 pályázat célja a civil és lakossági kapcsolatok fejlesztése..." Az ülésen Zagyva Gabi beszélt bővebben a pályázat lehetőségeiről: a helyi civil szervezetekkel a kapcsolattartás javítása, akadálymentesebb honlap, szerződések nyilvántartása, a testületi anyagok, előterjesztések, határozatok kereshető formában. Zene füleimnek. Jól hangzik: Egy belülről építkező, nyíltságon, a lakosok hiteles és teljes körű tájékoztatásán alapuló működés kialakítása. Minőségi változás lenne! Főleg ahhoz képest fényévnyi, hogy 2010-ben - az akkori szabályzat szerint - még magnókazettát kellett volna hoznia az érdeklődőnek, ha meg szerette volna ismerni az ülések hangfelvételét. (Még szerencse, hogy nem gramofonhengert.) Magnókazettát már akkoriban sem nagyon lehetett kereskedelmi forgalomban kapni, de még bolhapiacokon is csak  imitt-amott lehetett látni. Az érdeklődés valószínűleg ennek megfelelő volt, a 'felülmúlhatatlan' minőségről nem is beszélve.

"Amúgy sincs rá igény.." Ez volt a válasz, amikor 2010-ben ezt a kérdéskört feszegettük. Persze, hogy nem volt igény, mert be kellett volna bumlizni az önkoriba a hétvégén a bolhapiacon megszerzett kazival, majd később visszamenni egy valószínűleg használhatatlan felvételért. Az azonosítás nélküli megismerés gyakorlatilag kizárt volt, a nehézkességről nem is beszélve. Őszintén szólva mi sem voltunk teljesen biztosak abban, hogy mekkora is lesz pontosan az érdeklődés az általunk rögzített és közreadott több száz órányi testületi ülésen készült felvételekre. Az érdeklődés - hál' Istennek- minden képzeletünket felülmúlta. A testületi és bizottsági tagokat is csak az első pár hónapban feszélyezte a vágatlan felvételek nyilvánossága.

A testületi és bizottsági előterjesztések is megküldésre kerülnek elektronikusan, bár ott sem ártana - az összelapátolás helyett - kissé rendszerezettebb formába önteni az állományokat. Ne legyünk maximalisták, akit érdekel az majd kibogozza magának. Amit viszont meg kell említeni, hogy a képviselő-testület általában ötvenezer forintokon rendszeresen szokott hosszasan rugózni, de most úgy szavazta meg a 9+4 millió forintos munkákat, hogy az ülésen még az árajánlatok sem kerültek kiosztásra. Nem szeretnénk a kákán is csomót keresni, de egy minimális körültekintés - több szem többet lát alapon - nem ártott volna. Az egyik előterjesztés ugyan tartalmazott mérőszámokat: "...2.635 m2 nyomvonal korrigálás, gréderezés, tömörítés, tükörképzés, 388 m3 útalap építés kullékavicsból, hengeres tömörítés,  út felületzárása murvával, 208 fm földárok kialakítás..." Ha papír alapon nem is, de legalább elektronikusan ildomos lett volna megküldeni a részletes ajánlatokat.

Az adóhátralékok kérdése már - ebben a ciklusban is - több képviselő-testületi ülésen felmerült. Az Alsónémedi önkormányzat honlapjára tegnap került fel a hetente frissülő  ún. adóslista.

"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55/B (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiakban közzé tesszük a helyi adóhatóságnál a százezer – magánszemélyek esetében az ötvenezer – forintot elérő, 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózók nevét (elnevezését), lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító/adószámát és az adótartozás összegét."

Ezt a megoldást javasoltam akkor is, amikor megszületett a 277/2011 (XI.29.) sz. határozat, mert a nyilvánosságnak sok esetben ennek nagyobb visszatartó ereje lehet, mint bármi másnak. Nem kellett volna szóbeszédre hivatkoznia Vincze őstermelő Józsefnek sem, amikor valaki több százezer forintos ügyeiről beszélt, hanem feketén-fehéren le lett volna írva, hogy ennek meg ennek ennyi meg ennyi tartozása van. A nyilvánosságra hozatal feltételei már korábban megvoltak, de mostanáig arra semmi jel nem utalt, hogy erre sor is fog kerülni. Nem lehet tudni, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt meglebegtette-e az adósoknak a hivatal ezt a lehetőséget vagy csak egyszerűen - aki bújt, aki nem - felrakta a listát a honlapra.

A nyilvánosságra hozatal hatása elsősorban a magánszemélyek vonatkozásában lehet számottevő, főleg egy olyan kis közösségben, mint Alsónémedi, ahol szinte mindenki ismer mindenkit.