"Az államfő az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosításáról a Kövér László házelnöknek küldött levelében azt írta, álláspontja szerint az a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. ... A köztársasági elnök felidézte, hogy az úgynevezett Info-törvény új bekezdéssel egészült ki, amely kizárja az Info-törvény alkalmazását a külön törvényben szabályozott tájékozódási, iratmegismerési, betekintési és másolatkérési jogokra. .... Áder János emellett idézi levelében azt a passzust, amely arról szól, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést.
Álláspotja szerint a módosítás a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának terjedelmét nem határozza meg pontosan a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványainak mélységére és terjedelmére való utalással. A közfeladatot ellátó szerv túl széles körű mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv "kényszerjellegű" adatbetekintési körébe vonható - fogalmazott az államfő.
Szükségesnek nevezi, hogy a jogalkotó megalkossa azt a jogszabályt, amely a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat határozza meg. Áder János rámutat: ezen aggályok különösen nagy hangsúlyt kapnak azért is, mert a módosítást a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell....
A parlament kivételes sürgős eljárásban fogadta el április 30-án azt a fideszes indítványt, amely alapján az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni...." MTI 2013. május 9., csütörtök 9:02
Egy rossz törvényre nem egy még rosszabb alkotása lenne a jó válasz. A visszaélésszerű adatigénylésekre Alsónémedi Önkormányzata is folyamatosan hivatkozik, bár ez még nem szerepel a jelenleg hatályos info tv-ben. Furcsa egybeesés, hogy általában nem a terjedelem, hanem az igényelt adatok érzékenysége váltja ki a kapacitáshiányt vagy az értetlenséget. Arról nem is beszélve, hogy emiatt jogosan kritizálhatna minket az Európai Bizottság.
Ma volt a sitt-lerakóval kapcsolatos (ajándékozási) szerződés érvényessége ügyében indított kereset (első) másodfokú tárgyalása. Dr. Reményi Éva elnökletével tárgyaló bírói tanács szeptember 11-ére tűzte ki a következő tárgyalást. A felperes jogi képviselőjének be kell csatolnia az első rekultivációs kötelezését, az alperes önkormányzatnak pedig 30 napon belül pontosan meg kell neveznie, hogy a szóban forgó megállapodás melyik bontófeltételt jelöli meg a meghiúsulás indokaként. A felperes jogi képviselője hivatkozott az elsőfokú eljárásban tanúként meghallgatott dr. György Balázs és Riba Róbert urak által tett nyilatkozatokra. Érdekesség, hogy az alperes jogi képviselője - dr. Galambos Eszter - szerint Riba úr (akkor) százmillió forintra becsülte a rekultivációs munka költségeit. Rögtön eszembe jutott az Acsai-féle dupla haszon aranyköpés: "...kihordjuk a földet, behordjuk a szemetet...". Ha mai áron tényleg százmilliós a rekultiváció valós költsége, akkor miért 335 millió forint szerepel a rekultivációs terv-ben a 37. oldalon (+ áthalmozás még vagy 70 millió)? Rásózzuk ingyen az önkormányzatra a kötelezést és esetleg a rekultiváción is keresünk egy-kétszázmilliót???
Fotó: Hernádi Levente Haralamposz / Index
Budapest négy közösségi kertjének körülbelül 250 parcelláján hat-hétszáz ember termel ma zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket a saját hasznára. Idén a fagyok miatt csak április végén indult meg az ültetés, a legtöbb parcella már be van vetve, de vannak néhányan, akiknél még a tavalyi gaz sincs kihúzva. Nekik igyekezniük kell az első kapavágásokkal, mert a nyilvántartás szerint legalább százan várnak a helyükre.
A Kortárs Építészeti Központ, amelyik a város élhetőbbé tételét, a zöld felületek növelését tűzte ki célul, a külföldön már jól bevált community garden mintájára 2012 tavaszán a Millenárisban nyitotta meg az első közösségi kertjét, a Lecsós Kertet, amit a nyolcadik kerületi Tömő utcában a Leonardo kert követett. Mindkét kertben 88-88 darab, 5-7 négyzetméter területű parcella van, amelyeken szigorúan vegyszermentesen termelnek „a büszke pesti parasztok” – ahogy Gábor definiálja magukat. Teljess cikk az index.hu-n >>>
Ma olyan kiegészítés került az Info tv-be, amire hivatkozva bármely adatkezelő, szinte bármilyen szituációban hivatkozhat. A 'mélység' és a 'terjedelem' új értelmeket kaphatnak. Noha az sem volt életszerű, hogy kapacitáshiányra hivatkozva korábban egyáltalán nem lehetett megtagadni adatszolgáltatást. Ha valamit, akkor Brüsszel ezt a magas labdát biztosan le fogja csapni.
Ki és hogyan fogja eldönteni, hogy mi az 'ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű' adatigénylés?
"...A Szomszédünnep célja, hogy a városokban, ugyanazon a szűk területen belül, mégis egymástól elszigetelten élő emberek, akik nap mint nap egymás mellett szállnak be az autóba munkába induláskor, akiknek egy iskolába járnak a gyermekeik, akik ugyanabban a parkban futtatják a kutyáikat, akik minden nap ugyanabban a boltban vásárolnak be munka után – egyszóval a szomszédok, akik látásból már jól ismerik egymást, szót váltsanak egymással. Az első közös együttlét során talán csak azt sikerül elérni, hogy az egy lakóközösségbe tartozó emberek ezután már köszönjenek egymásnak, vagy egymásra mosolyogjanak – de nem elképzelhetetlen, hogy kiderül, hogy a szomszédban egy matektanár lakik, aki szívesen vállal korrepetálást, netán egy vízvezeték szerelő, vagy egy idős úr, akinek jól esik, ha néha segítenek neki a bevásárlásban.
Az immáron negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Szomszédünnep egy olyan nap az évben, mikor egy közös főzés, egy nagy asztalnál együtt elköltött vacsora, közös játékok vagy sportolás, kulturális program vagy kertészkedés, közösségi bolhapiac stb. alkalmával kicsit jobban megismerhetjük szomszédjainkat, s ha volt netán vitánk velük, ezeket is tisztázhatjuk. Hiszen kiderülhet, hogy anélkül, hogy ismernénk egymást, rengeteg mindenben gondolunk hasonlót.
A Szomszédünnep lényege, hogy a kisközösségek magukénak érezzék az ünnepet, érezzék át a saját szervezés örömét, a közösség “kovácsolásának” erejét – így a szervezésben a legnagyobb szerepe a helyi civileknek és aktivistáknak van, akik a saját kisközösségükben kezdik el szervezni az eseményt...."
(www.szomszedunnep.hu)
Előfordulhat-e egy önkormányzatnál - egy állami szervnél - hogy kis híján százmilliós ingatlan tulajdonszerzését senki nem kezdeményezi? A lentiek szerint a hivatal nem tudja megmondani, hogy is indult az Acsai-féle lerakótól északra eső ingatlan beszerzésének folyamata. Biztos egyszer valamikor, valahogy beférkőzött a képviselők tudatába, aztán egy óvatlan pillanatban felszínre tört. Egyszerre. Annyira egyszerre, hogy hirtelen nem is tudták eldönteni a képviselők, hogy kinek is az ötlete volt az ingatlanvásárlás: Mindenkié volt, tehát senkié nem lett.
Az egyesületünk által figyelemmel kísért egyik legfontosabb, legnagyobb horderejű ügy az Acsai-féle lezárt lerakó, illetve a kb. félmilliárd forintra rúgó rekultivációs kötelezés sorsa. Azt fontos megjegyezni, hogy elvileg a hulladéklerakó üzemeltetőjének lett volna a kötelessége 'félretenni', elkülöníteni a hulladékelhelyezési díjból azt a pénzösszeget, ami a rekultiváció és a 30 éves utógondozás költségeit fedezné. Elvileg. Ehelyett ebben az esetben a lezárt lerakó tulajdonjoga a rekultivációs kötelezettséggel együtt elajándékozásra került az Alsónémedi Önkormányzat részére, aki pályázati forrásból remélte finanszírozni a költségek nagy részét.