A Kiss családot ért, szinte fel sem fogható sorscsapások megmozdították a helyi fiatalságot is. 2012. november 10-én a Némedi Ifjúsági Club (NIC) jótékonysági bált rendez az Opál-házban. A szervezők a rendezvény teljes bevételét jótékonysági célra ajánlják fel. Reméljük, hogy sokan elmennek, ezzel hozzájárulva Alida gyógyulásához szükséges feltételek megteremtéséhez! Őszinte elismerésünk a szervezőknek, mert ennél nemesebb célt, aligha lehetne találni.
Akik esetleg nem tudnak elmenni, pénzadományt erre a számlaszámra küldhetnek:
Kissné Hohmann Julianna - 10103829-23756151-00000008
Az atlatszo.hu Mong Attila nevével fémjelzett 'Kis Oligarchatázozó'-t hozott létre, ahol folyamatos frissítéssel - a humort sem nélkülözve, de azért ettől függetlenül komolyan - tájékozódhatunk a magyarországi oligarcháknak tituláltak viselt ügyeiről:
Az atlatszo.hu ezért úgy döntött, hogy elindítja kis oligarchatározóját, amelyben rendszeres időközönként bemutatunk egy olyan magyar nagytőkést, akiről mi azt gondoljuk, belefér a minősítésbe. Tudjuk persze, hogy az oligarcha fogalma kicsit homályos, kultúránként, országonként és koronként mást és mást lehet rajta érteni. Alapesetben mi kicsit leegyszerűsítő módon olyan üzletembert értünk majd a fogalmon, akinek vagyona az állammal folytatott vitatott üzleteknek hála gyarapodott és/vagy a vagyonát politikai befolyás kiépítésére is felhasználja, akár a további meggazdagodás, akár a hatalom irányítása céljából. Emellett mindig szem előtt tartjuk majd Uj Cvikli Péter legendás meghatározását is, amely szerint az oligarchák azonosításának biztos három lépcsős módszere a következő:
- Lenyilatkozod, leírod valakiről, hogy oligarcha.
- Ha nem oligarcha, akkor nem szól semmit se, esetleg fölhív, hogy menj a picsába.
- Ha oligarcha, akkor rád uszít egy falka sztárügyvédet, fölhívja a főnöködet, a bankodat, a szüleidet, az Apehet, és valahogyan eléri, hogy a nyilatkozatot szívd vissza, a cikket/posztod helyesbítsd, töröld, tüntesd el.
(forrás: atlatszo.hu)
1956 – A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, Bibó István kiáltványa a néphez, Bibó István üzenetet küld Dwight D. Eisenhower amerikai elnöknek az amerikai nagykövetségen keresztül, a szovjetek utasítására az ungvári rádión keresztül bejelentik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György vezetésével. melynek elnöki tisztségét Kádár János tölti be
1981 – Magyarország felvételét kéri a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (Világbank)
1991 – Elfogadják a később alkotmányellenesnek bizonyuló ún. Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
(forrás: wikipédia)
Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,
Tekints az ingadozó reménység pólcára,
S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni,
Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.
Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,
Elfajult testvéridtől csinált áll-útakon,
Kik őseink hamvait rútúl megtapodták,
Arany szabadságunkat aranyon eladták.
Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,
Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,
Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:
A szabadság s a rabság, miben különböznek!
Az életed - előbb vagy utóbb - nem az lesz amit Te átéltél, hanem az amire és ahogy mások visszaemlékeznek.
A lengyel Függetlenség Menete Egyesület köszönetnyilvánítása és meghívója a magyar emberekhez.
Kedves Barátaim!
Nemzeteink nem most ismerték meg egymást. A történelem különböző utakon keresztezte már népeink életét. Mindig igyekeztünk kölcsönösen támogatni egymást hazánk függetlenségéért vívott harcokban.
A lengyelek és a magyarok együtt voltak vannak és lesznek – erősebb kötelékekkel vagyunk összekötve, mint holmi alkalmi ügyek. A hiteles barátság és a közös történelem köt minket össze.
A közösség érzése számunka nem csak a történelmet, emlékeket jelenti. Az utóbbi 20 évben sokkal jobban érezzük, mint valaha, hogy-e két nép sorsa mennyire össze is van kötve. Egyrészt csodálattal tekintünk a nemzeti megújulásra, amely az elmúlt években ment végbe Magyarországon.
Másrészt igyekszünk támogatni titeket, mert pont a magyar lélek megújulása az oka a Brüsszeli bürokrácia rendkívüli támadásainak és a különböző liberális, baloldali nemzetközi szervezetektől érkezett folyamatos agressziónak.
Nem csodálkozunk – a lengyel nemzeti ébredés folyamata, ami hazánkban történik, szintén ugyan ezekkel a problémákkal találkozik. Tapasztaljuk ezt minden egyes nap.
A közös értékeken, emlékeken és a régóta tisztelt barátságon túl, a kommunizmus idejében megismert közös ellenségek is összekapcsolják a lengyeleket a magyarokkal. Ezekre a veszedelmekre együtt kell megoldást találnunk.
Nagyon szépen köszönjük nektek, Testvéreim a meghívást a Ti függetlenségi ünnepetekre és köszönjük a nagyszerű vendégszereteteket. Szeretnénk viszonozni ugyanezt, ezért már most meghívunk titeket a lengyel szabadság megemlékezésére, a Függetlenségi Felvonulásra, amely november 11-én Varsó utcáin kerül megrendezésre. Szeretnénk, hogy legközelebb a lengyel fővárosban csendüljön fel a jelszó : „Budapest ,Varsó – közös ügy!”
A viszontlátásra Varsóban!
2012. március 15-én több, mint ezer lengyel látogatott el Budapestre, novemberben lehetőségünk van viszonozni a gesztust. Mi ott leszünk!
"Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849)
Szolidaritás: kalandozások a közös történelemben I. Mieszkótól a Jaruzelski–Kádár-csókig >>>
A lenti példa tökéletesen mutatja be, hogy a legkilátástalanabb helyzetből is van kiút. A dolog talán csak ott sántít, hogy a nyomdafestékes papír égetése ökológiai szempontból nem teljesen 'megnyugtató'. (Annyi baj legyen...)
A propaganda a propagare latin szóból ered, melynek jelentése: „terjeszt”. A propaganda célja az emberek véleményének befolyásolása, meggyőzése. Leggyakrabban a politika használja, de egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is használják.
Alapjai
Az első propaganda feltehetőleg az az eset volt, mikor a reformátusok a pápát hátrányosan ábrázoló érméket verettek, mire a katolikus egyház ellenakcióba kezdett saját érméivel az „igaz hit terjesztése” (propagálása) érdekében.
A propaganda 'felfedezése' a filléres sajtó és egyben a tömegkommunikáció megszületése után történt, mikor először figyelhették meg, milyen hatása van egy cikknek, képnek, szövegnek az emberekre, a közvéleményre. Az első (még nem tudatos) propaganda Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst lapmágnások között kitört verseny eredményeként született, Pulitzer a lapjain keresztül olyan mértékű spanyolellenes hangulatot teremtett, hogy az 1898-ban a spanyol–amerikai háború kitöréséhez vezetett.
A propaganda hatékony fegyver egy háborúban. Miután felismerték a fent említett háború kitörésében a propaganda szerepét, tudatos formában először az első világháborúban használtak. Képes elemberteleníteni és gyűlöletet szítani a külső vagy belső ellenség ellen. Technikája: speciális szavak használata vagy éppen bizonyos szavak elkerülése, mellyel az ellenség által (általában) el nem követett bűnöket tudatosítja az emberekben, és egyúttal félelmet kelt, általában mozgósítja őket a cselekvésre.
Modern propaganda
A modern értelemben vett propaganda az 1930-as években születt, megteremtője Joseph Goebbels. Goebbels célja a Harmadik Birodalomban élő 'közellenség' (a zsidók) lejáratása, a tömegek fanatizálása volt. Olyannyira elkülönült ez a fajta tevékenység minden addigi kormányzati munkakörtől, hogy a Birodalom külön propagandaminisztériumot hozott létre, melynek vezetője (a propagandaminiszter) Joseph Goebbels lett. Soha azelőtt nem foglalkoztak ennyire behatóan a kommunikációval. Az általa kitalált rendszer oly tökéletesen működött és működik mind a mai napig, hogy például a sztálini majd a valamivel enyhébb szocialista propaganda, csakúgy mint az amerikai, vagy bármely más, szinte minimális változtatásokkal vette át, és alkalmazta, alkalmazza napjainkban is. Csupán a jelszavak és a képek változtak tájanként, országonként, pártonként stb. A szocializmus idején az ifjúsági szervezetekben kötelező jelleggel volt „agitprop”, azaz agitáció és propaganda felelős, aki a szocialista eszmék terjesztésével foglalkozott.
(forrás: wikipédia)
"Ha egy kellően nagy hazugságot elég sokáig ismételgetsz, előbb-utóbb az emberek elhiszik."
(Joseph Goebbels)
1956 októberben hangzott el először a máig fennmaradt szállóige: hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. Bizonyára sokan nem tudják, hogy Örkény István tollából származnak a máig szimbolikus sorok:
Interjú Ökény Istvánnal 1974-ből (részlet)
- MILYEN ESEMÉNYEKET, tetteket fémjelzett a neve az akkori napokban?
- Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója* megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Így kezdődött: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon.”
- Tizenhat éves voltam akkor. Ezt hallottam, meg is maradt az emlékezetemben, de lám, nem tudtam, hogy ön írta.
- Igen, én írtam. Egyébként ez az egy dolog „fémjelzi” tettemet. ... Mást nem róhattak fel ellenem.
- Később ezért nem vonták felelősségre?
- Először lehetőséget kaptam, hogy belássam hibámat.
- S belátta?
Nem éreztem magam eltévelyedett embernek, mint sokan akkoriban. Ezért is kaptam szilenciumot. Öt éven át nem publikálhattam, nem fordíthattam, nem korrigálhattam, tehát az irodalomból a pálya szélére kerültem...
1989-ben felcsillant a remény, hogy végre végleg vége lesz a hazudozásnak, a hírek, a statisztikák ás nem utolsósorban a történelem hamisításának, amit ugyebár mindig a háborúban győztes hatalmak írnak függetlenül a történelmi tényektől. Aztán szépen rá kellett jönnünk, hogy a szabadságunk csak még több és még nagyobb hazugságokat szült. A mindenek felett álló piacok, a reprivatizáció helyett a spontán privatizáció a 'kárpótlás'-nak nevezett gyalázattal. Gyakorlatban pedig csak annyi történt, hogy amit 'nép nevében' korábban elvettek, az sokszor ingyen került valaki más tulajdonába. Végül - mivel már szinte mindenünket megszereztek- mindez 'megkoronázásra' került az MNB és kereskedelmi bankok konszolidációjával, ami a mára kb. tízerezer milliárd forint adósságunkat teszi ki.
Az adósságcserének titulált gazemberséggel a mi jövőnket vették el, meg persze a gyerekeinkét is. Most már teljesen szabadok vagyunk: szabadon visszafizethetjük azt, amit mi fel sem vettünk.
Éppen ötven évvel '56 után - Gyurcsány nagymesternek köszönhetően - a történelem ismételte önmagát: hazudtunk reggel, délben meg este.. és nem csináltunk semmit. Szabad volt nekünk hazudni büntetlenül. Ez van! 2012. október 23. 'A szabadság napja'. Végül is az, mert ma szabadon gondolhatunk vagy mondhatunk szinte bármit. A 'kórusok' mondják is a magukét éjjel, nappal és minden hullámhosszon: 2 + 2 = 5. Sajnos manapság ezt elég sokan és elég sokszor ismételgetik. Pedig kettő meg kettő az négy.
Csak nehogy az történjen velünk (újra), hogy a többség valahogyan mégis elhiszi, hogy kettő meg kettő az öt, de amikor a 'kórusnak' esetleg el kellene majd számolni azzal a fránya eredmény-különbséggel csak ezt a választ kapjuk: