Aarhaus anno 1998

Közérdekű adatoknak minősülnek-e a sitt-telep monitoring kútjaiból vett vízminták vizsgálati eredményei? 2001 óta minden kétséget kizáróan.

Az 1998-as Aarhausi Egyezmény célja a jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen Egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben a jelen Egyezmény rendelkezései szerint.

Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat - a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről

Az általunk megkérdezett környezetvédelmi szakember szerint a rekultiválatlan lerakó fokozott kockázatot jelent, ezért a beteltnek nyilvánítás és a rekultiváció közötti szakaszban - a hivatalos kötelezés szerint is - kiemelten (félévente) kell monitoringozni a talajvíz állapotát. A félévenkénti vizsgálatok esetleges elmulasztása jelen esetben az önkormányzat felelőssége. Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy az a fránya tulajdonos nem tett/tesz eleget a kötelezettségeinek.

Nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba és nem csak a szó szoros értelmében!

Szemétbánya ügyben már alakult 2000-ben egy adhoc bizottság, talán most sem ártana hivatalosan is áttektinteni, hogy hogyan is jutottunk idáig. A történelem pedig ismétli önmagát: A 2000-es adhoc bizottság is kikérte az összes rendelkezésre álló iratot, ahogy a jelenlegi testület is. Hál' Istennek akkor nem munka(kerülő)csoport alakult és született egy jegyzőkönyv. Bár a jegyzőkönyv egy-két részlete már-már (tragi)komikus.