KÖRNYEZET 'SZ@R' ÜGY Miért szavazta meg a testület?
Miért szavazta meg a testület?
Az utóbbi egy évben sokszor gondolkodtam azon, hogy a Képviselők hogyan és miért szavaztak 'furcsán' számos helyzetben. Többször az is előfordult, hogy a szavazás után és előtt is másképp döntöttek volna, de mégis a döntés meghozatalakor másképp szavaztak. Ennek valami komoly okának kellett lennie. Meg is találtam a magyarázatot, a válasz az emberi elmében keresendő:
"A Milgram-kísérlet a szociálpszichológia egy, az engedelmességet vizsgáló kísérlete. A kísérletet először Stanley Milgram, a Yale Egyetem pszichológusa írta le Behavioral study of obedience című cikkében, ami a Journal of Abnormal and Social Psychology folyóiratban jelent meg 1963-ban. A kísérletek, melyre a kezdeti kutatásokat alapozta, 1961 és 1962 során folytak a Yale Egyetemen. Később 1974-es Obedience to Authority: An Experimental View című könyvében foglalta össze a kutatás eredményeit. A kísérlet célja a résztvevők hatalommal szembeni engedelmességének vizsgálata volt, amikor olyasmit kérnek tőlük, ami lelkiismeretükkel ellenkezik."
Az analógiát tegnap fedeztem fel, amikor meghallgattam a szennyvízkezelő beruházás hangfelvételét:
Az egyik mostanában megismételt Milgram-kísérlet során, az áramütést elszenvedő 'tanuló' minden esetben 150 V-nál elkezd könyörögni, hogy hagyják abba a kísérletet, mert szívproblémája van. Miután a tiszteletet parancsoló, ősz, fehér köpenyes professzornak öltözött színész azt mondta a 'tanárnak', hogy folytatnia kell és nem fog sérülést vagy halált okozni 6 emberből 5 megnyomta a 165 V-os áramütést kiváltó gombot. Megdöbbentő.
Milgram első kísérletsorozatában a kísérleti személyek 65%-a volt hajlandó kiadni a legnagyobb, 450 voltos áramütést, bár sokuk meglehetősen rossz érzéssel tette ezt meg. Egyetlen résztvevő sem állt meg 300 volt alatt.
Thomas Blass a Marylandi Egyetem pszichológia tanszékének professzora, összegyűjtve a világ országaiban azóta megismételt kísérletek eredményeit, úgy találta, hogy a halálos feszültséget megadni hajlandó kísérleti személyek száma időtől és helyszíntől függetlenül nagyjából állandó: 61% és 66% között van.
Szerintem a párhuzam ott van, hogy miután konkrét kérdésre a pgm azt a tájékoztatást adta, hogy az szennyvízárakat nem kell a pályázati anyagnak megfelelően megemelni, a Testület megszavazta a támogatást. Az ülés hanganyagából az is kiderül, hogy a képviselők a pályázati anyagot és a kiírás tartalmát tulajdonképpen nem is ismerik. Abban a pgm-nek igaza volt, hogy lehetőségük lett volna megismerni. De mégis - ahogy a Milgram-féle esetben a sérülés vagy halál okozásának felelőssége a tanáré- itt a politikai felelősség a Képviselő-testületé.
A Milgram-féle kísérletben tiltakozó 'tanuló' szerepét én töltöttem be, mert az ülésen felhívtam a figyelmet a pályázati kiírásában szereplő, a pgm nyilatkozatával nem éppen egybeeső adatokra.
Mégis megnyomták a '165 V-os gombot', annak ellenére, hogy pályázati iratok kérdőjelezhetik meg a pgm szóbeli tájékoztatását és maguk személyesen nem tájékozódtak.